A Hagia Sophia, amelyet sokan a bizánci építészet csúcsának neveznek, hosszú évszázadokon át irányt szabott az építészet fejlődésének Kelet- és Nyugat-Európa, valamint a Közel-Kelet számos államában. A keresztény vallásban talán az egyik legmonumentálisabb építménynek nevezhető.
Sok ortodox templomot építettek Konstantinápolyban Isten bölcsessége tiszteletére, de a Hagia Sophia a legnagyobb és leghíresebb közülük.
A történelem a műalkotás szerzőinek két nevét nevezi meg: Milétoszi Izidor és Trall Anfimy. Ázsiaiakról van szó, akikkel csaknem tízezer munkás dolgozott.
324-ben Nagy Konstantin az ő tiszteletére megalapította Konstantinápoly városát, amely birodalmának új fővárosa lett. Két évvel később pedig parancsot adott a Hagia Sophia templom építésére, amely Konstantinápolyban a bizánci építészet első műemléke lett. Természetesen mindenekelőtt a császár nagyságát kellett megszemélyesítenie, így mindenhonnan hoztak ide aranyat, márványt, ezüstöt,elefántcsont, drágakövek. A környező ókori templomokból mindent eltávolítottak, ami hasznos lehet az új katedrális számára.
St.
szalaganyag: árpavízzel készült mész, cement olaj hozzáadásával. Luxusát azonban a drágakövek – topázok, zafírok, rubinok – használata jelentette. Még a padlók is jáspisból és porfírból készültek. Az akkori idők krónikásai a templomot "a legcsodálatosabb látványnak nevezték, amely az ég felé száll, tele napfénnyel, mintha belülről sugározna a fény."
A Hagia Sophia legfenségesebb kupolája 32 méter átmérőjű. A kupola az építés során először készült háromszögletű boltívekkel: négy pillér támasztja alá, maga pedig negyven ablakos boltívből áll. A beléjük eső napsugarak azt az illúziót keltik, hogy a kupola a levegőben lebeg.
A 13. század elején a Hagia Sophia templom sokat szenvedett a keresztes lovagoktól: vagyonának egy részét Európába vitték. A szentélyből eltávolított aranyoltár sorsáról semmit sem tudni.
A 15. században, miután a törökök elfogl alták a várost, a székesegyházat Mahmed Fatih parancsára mecsetté alakították. És mivel a muzulmán törvények szerint nem ábrázolhatók állatok és emberek a freskókon, minden falát barbár módon bekenték mésszel, kereszt helyett félholdat szereltek fel, és négy minaret is elkészült. Belül a Hagia Sophia templomot, amelyet ma Hagia Sophiának hívnak, sírokkal és fényűző szultáni ággyal egészítettek ki, a pajzsokon pedig a próféta nevét arany színben tüntették fel. Mohamed és az első kalifák.
A bejárat felett csodával határos módon megmaradt egy mozaik Mária és egy baba alakjaival,
Konstantin és Justinianus.
A Hagia Sophiának van egy vonzereje: belül van egy oszlop, amit izzadásnak neveznek. A legenda szerint az ember minden fájó pontja azonnal meggyógyul, ha rátapad.
Emellett a templomnak van egy rejtélye is: az egyik jobb oldali fülkében folyamatosan zaj hallatszik. A legenda szerint mintegy ezer hívő bujkált a törökök elől a templomban, és amikor a betolakodók berontottak, a pap egy imát olvasott fel. Amikor a janicsárok kardjukat a pap fölé emelték, a fülke fala hirtelen kinyílt, és behúzta. Azt mondják, hogy a zaj ugyanannak a papnak az imájának hangja, aki arra vár, hogy a Hagia Sophia végre ismét keresztény lesz, hogy kimenjen és folytassa az istentiszteletet.
