Az egyedülálló földalatti víztározó szokatlan szépségével lenyűgöző. Ez az Isztambul közelében található sarok nagyon különleges hangulatot áraszt: a süket íven nyugvó, sötét vízben álló hatalmas oszlopok egy üres, elárasztott palotához hasonlítanak.
Víztároló
A Bazilika Ciszterna (Isztambul), amely a 2. században épült, napjainkig jó állapotban maradt meg. Azt kell mondanom, hogy sok ilyen tárolóhely volt, mert az ostromállapot, amelyben a város gyakran került, hatalmas vízkészletekre kényszerítette a városlakókat. Az ostromlott Isztambul lakói gyakran szomjan h altak, és I. Konstantin császár rendeletével elrendelte, hogy hozzon létre tágas tározókat az éltető nedvesség számára. És abban az időben hatalmas számban épültek belőlük, mind a föld alatt, mind a felszínen. De nem mindegyik maradt fenn korunkig, sok megsemmisült, de a Bazilika Ciszterna - a legnagyobb ilyen jellegű épület - kellemes kivétel volt.
Amikor Isztambul még Konstantinápoly nevet viselte, és nem rabszolgák a török csapatok, egy bazilika ("templom" - görögül fordítva) állt egy földalatti víztároló helyén. Nemcsak vallási épület volt: különböző időkben könyvtár, egyetem és bíróság volt. Amikor a város a törökök uralma alá került, a víztározó megváltoztatta a nevét, de a rendeltetését nem.
Kíváncsi rovatok
A 140 x 70 méteres Bazilika Ciszterna (Isztambul) körülbelül 100 000 tonna ivóvizet tartalmaz. A boltozat téglafalait speciális habarccsal vonták be, hogy megakadályozzák tönkremenetelüket. A vizet épített vízvezetékeken keresztül szállították a városon kívül található forrásokból. A látogatók nagy érdeklődésre tartanak számot a boltozatot tartó márványoszlopok, amelyek közül sok nem hasonlít a többihez. A helyzet az, hogy különböző ókori templomokból hozták őket, így stílusuk, felépítésük és még a márványminőségük is eltérő.
Különösen érdekesek a Gorgon Medusa képével ellátott oszlopok, akiknek tekintete a legenda szerint mindenkit kőbálványokká változtatott. A fejét gyakran használták védekezésre az ellenségek ellen, fegyverek és épületek homlokzatának díszítésére. Az egyik oszlop a Gorgon fordított kőszobrán található, a második alatt pedig a szobor az oldalán fekszik. Nyilvánvalóan ezt azért teszik, hogy fenyegető pillantása senkinek se ártson. A mai napig nem tudni pontosan, honnan hozták ezeket a szokatlan tárgyakat.
Az oszlopnak, melynek áttört mintáin lassan folynak a cseppek, mint az építkezés során elhunyt rabszolgákat gyászoló könnyek, szintén megvan a maga története, azonban kifejezetten turisták számára találták ki. Most, miután megfogalmazott egy dédelgetett kívánságot, minden látogató egy kis lyukba dugja az ujját, és 360 fokkal elfordítja. Úgy tartják, hogy egy ilyen titkos rituálé után minden álom valóra válik.
A feledéstől a múzeumig
A 15. századi törökök bejövetele után a Bazilika Ciszternát kizárólag kertek öntözésére használták, majd az épületet teljesen elhagyták. Egy évszázaddal később az európaiak a híres utazótól, Gilliustól hallottak a csodálatos épületről, aki bizánci tárgyakat kutatott. Miután megismerte a furcsa földalatti építményt, részletesen tanulmányozta szerkezetét, és leírta jegyzeteiben.
Később a hatóságok megemlékeznek az egyedülálló víztározóról, rekonstrukciót hajtanak végre és múzeumot szerveznek, amely szokatlan környezettel lepi meg a látogatókat. A félhomályban, a medence tiszta vizében, amelyben még a kis halak is élnek, a turisták pénzérméket dobálnak szerencsére. Az ókori Bazilika Ciszterna föld alatti kőtározójával a sci-fi filmek egyik jelenetére emlékeztet a misztikus atmoszférájával.
A halakat egyébként korábban kifejezetten az ivóvíz természetes tisztítására tenyésztették, most pedig lámpások fényében csillogó arany oldalukkal hívják fel minden látogató figyelmét. És korábban a helyi lakosok, nem tudva a föld alatti egyedülálló szerkezetről, pontyot fogtak közvetlenül otthonról,csak kis lyukak kifúrásával a padlón.
Bazilika Ciszterna (Isztambul): nyitva tartás és jegyárak
Most a 7 ezer rabszolga által épített grandiózus tárolót számos átépítés után minden modern kommunikációval felszerelték, betonpadlót is öntöttek, és a tározó teljes kerületén hidakat készítettek a turisták számára.
Annak ellenére, hogy nem ez a legnépszerűbb turistaútvonal, néha sorok állnak a bejáratnál. Ezért az idegenvezetők arra figyelmeztetnek, hogy a legjobb idejönni, amikor az isztambuli Bazilika Ciszterna megnyílik, vagy éppen ellenkezőleg, bezárja kapuit az utolsó látogatók előtt. Nyitva tartása télen 09:00 és 17:30 között van, nyáron pedig egy órával egészítik ki a lenyűgöző látnivalókat. Valamennyi vallási ünnepen a trezor 13:00-kor nyit ki. A belépőjegy ára látogatóknak 7 euró, Isztambul lakosainak pedig 50% kedvezmény.
A Ciszterna-bazilika nemcsak a földalatti építmények kedvelőinek érdekes objektum, hanem a Bizánci Birodalom nagyságának történelmi emléke és az Oszmán Birodalom hódításai után maradt örökség.
