Grúzia lakossága etnikailag nagyon sokszínű. Alapja grúzok, örmények, azerbajdzsánok, oszétok, oroszok, abházok, görögök, zsidók, kurdok, asszírok.
A grúz nemzet etnikai konszolidációja még a szovjet időszakban sem ért véget, és a 21. század eleje csak az etnikai, kulturális, nyelvi és gazdasági különbségek jelentős súlyosbodását hozta.
Grúzia lakossága a következő néprajzi csoportokra osztható:
- kartvels;
- Kartlians, Kakhetians (Kelet-Georgia);
- Javavs, Meskhi (Dél-Georgia);
- Adjariaiak, Imeretinek, Lecshumiak (Nyugat-Georgia);
- Mingrelians (Khobi vízgyűjtő);
- Svanok (Svaneti hegyvidéken élnek);
- Lusta (az ország délnyugati részén fekvő több falu lakói).
Az ország lakosságának több mint fele városokban él, a legnagyobbak közülük Kutaiszi, Tbiliszi, Rusztavi, Batumi, Szuhumi. A szovjet hatalom éveiben több új ipari központ nőtt az országban: Zestaponi, Rustavi (vaskohászat, kémia), Tkibuli és Tkvarcheli (szénbányászat), Chiatura (színesfémkohászat) és mások.
SzámGrúzia lakossága némileg növekedni kezdett az elmúlt években. 2013. január 1-jén 4498 ezer fő. Ez már 0,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Grúzia lakossága és a migrációs folyamatok
A szovjet időkben a pontici görögöket és a meszkheti törököket deportálták. Az 1980-as évek végén a meszkhetek az etnikai konfliktusok miatt elmenekültek Üzbegisztánból, de nem engedték be őket Grúziába, és sorsuk eldőlésére várva ideiglenesen a Krasznodari Területen telepedtek le. A krasznodari terület hatóságai azonban végül szintén megtagadták azok befogadását. És csak 2004-ben az Egyesült Államok kormánya meghívta az összes meszkhetet.
A Szovjetunió összeomlása után sok orosz, zsidó és görög elhagyta Grúziát. Oszétia lakossága is csökkent az oroszországi kivándorlás következtében, és a grúz etnikumok Abháziából Grúzia belső területeire menekültek. Ezen kívül nagy részük Grúzián kívül él, főleg Oroszországban.
Az országban az elmúlt években lezajlott politikai és súlyos társadalmi-gazdasági megrázkódtatások a külső és belső migráció jelentős növekedéséhez vezettek. 2009-ben Grúzia az egyik első helyet fogl alta el a külföldön menedéket kérő állampolgárok számát tekintve. Ennek az országnak a lakói alapvetően Európában szeretnének letelepedni és élni, leggyakrabban Lengyelországba, Görögországba, Ausztriába, Németországba költöznek.
Szakértők szerint Grúzia lakossága elvándorol az országból a nehéz társadalmi-gazdasági helyzet miatt, amelyet tovább rontott a globálisgazdasági válság és katonai események 2008 augusztusában. Ma az országból történő kivándorlás mértéke nagyon aggasztja a grúz kormányt. Emellett sok állampolgár az államon kívülre utazik, és ott többnyire illegálisan dolgozik, ami komoly problémákhoz vezet.
Az ország demográfiai helyzete is nagyon súlyos, jelenleg közel feleannyi gyermek születik, mint amennyi a szülői nemzedék egyszerű újratermeléséhez szükséges. A fiatalok és a 60 év felettiek aránya az utóbbi javára változik. Még a gazdasági feltételek jelentős javulása sem valószínű, hogy jobbra változtatja a helyzetet.