Litvánia egy észak-európai ország. Leírás, klíma, jellemzők

2024 Szerző: Harold Hamphrey | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:15

Litvánia Eurázsia kontinensén, Európa északi részén található ország. A három b alti állam egyike, és az Orosz Föderáció kalinyingrádi régiójával, Lettországgal, Lengyelországgal és Fehéroroszországgal határos. Nyugaton a B alti-tenger mossa. Az állam fővárosa Vilnius.

Rövid leírás

Litvánia a legnagyobb ország a b alti államok között. Területe több mint 65 ezer négyzetméter. km. Területét tekintve a világranglistán a 123. helyen áll. Három fő város van: Vilnius (a főváros), Kaunas (az ideiglenes főváros és az állam második legfontosabb városa) és Klaipeda (a legnagyobb kikötő).

Közigazgatási-területi értelemben az ország 10 megyére tagolódik, helyi önkormányzattal. Itt találhatók a Szovjetunió formátumú vasutak (1520 mm nyomtáv), 4 repülőtér és egy tengeri kikötő található. A tömegközlekedés a városokban közlekedik, beleértve a trolibuszokat is.

Az államszerkezet szerint Litvánia (Litvánia) egy olyan ország, amelyet hivatalosan litvánnak hívnak. A köztársaság kormányformája is parlamentáris. Ennek az államnak a feje az elnök, akit népszavazással választanak meg 5 évre. Parlament – Szejm, 141 tisztviselőből áll. Litvánia tagja az ENSZ-nek, az Európai Uniónak, a NATO-nak, emellett a schengeni övezet tagja. 2015 óta az ország nemzeti pénzneme az euró.

Történelmi információk

Litvánia jelenlegi területe már az ie 10. században lakott volt. e. Ősidők óta az ezeken a területeken élő emberek szarvasmarha-tenyésztéssel, halászattal és mezőgazdasággal foglalkoztak. A neolitikumban indoeurópai törzsek, a b altok érkeztek ezekre a helyekre.

Litvánia államként már a XIII. században megszületett. Az államiság kialakulása a Litván Nagyhercegség fennállása alatt történt. A városok és a lakosság növekedésnek indult, jelentősen kiterjesztve a fejedelemség területét.

A 16. század közepén Litvánia Lengyelországgal egyesülve Kelet-Európa legnagyobb államát alkotja – a Nemzetközösséget. Az első világháború után Litvánia több évig független királyság volt, a második világháború kitörése előtt pedig a Szovjetunió része lett, amelyben összeomlásáig megmaradt.

Vilnius Litvánia fővárosa

A volt Szovjetunió köztársaságai közül Litvánia az elsők között érte el az európai szintet. Az országot, amelynek fővárosa 1939 óta Vilnius, alacsony – mindössze 1,2%-os – infláció jellemzi. Lakosságának életszínvonala pedig magasnak nevezhető.

Ez egyébként azonnal észrevehető, ha Vilniusba látogat. Litvánia legnagyobb városa és a második legnagyobb városb alti, engedve Riganak. Az állam délkeleti részén található. Korábban Vilna, Vilna néven, 1939-ig Lengyelországhoz tartozott. Jelenleg több mint 40 négyzetméter területet foglal el. km. Az állam fő gazdasági, kulturális, közlekedési és pénzügyi központja. A fő iparág a turizmus. Több mint 50 ezer vállalkozás, 7 kereskedelmi bank és 10 külföldi fiók működik a városban.

Kikönnyítési jellemzők

Litvánia domborműve lapos, az ősi jegesedés észrevehető nyomaival. A terület közel 60%-a szántóföldre és rétre esik, a terület 30%-át erdő borítja. Az állam délkeleti részén található a legmagasabb pont - Aukštojas-hegy (294 m). Az állam területén sok folyó és mocsár található.

Litvánia csaknem 3000 tóval rendelkező ország, amelyek közül a legnagyobb Drysvyaty. Ez a 45 négyzetméteres tározó. km, az ország délkeleti részén, a Zarasai régió területén található. A legnagyobb folyó a Neman, amely alsó folyásánál feltételes határként szolgál Litvánia és a kalinyingrádi régió között.

Ami a természeti erőforrásokat illeti, az állam területén gyakorlatilag nincsenek. Csak nagy építőanyag-lerakódások vannak - mészkő, agyag és gipsz. A föld alatti ásványvizek forrásai is vannak. Az 50-es években. olajmezőket tártak fel, de a mai napig csak fejlesztés alatt állnak.

Klíma

Litvániában mérsékelt kontinentális az éghajlat, a tengerparti régióban pedig tengeri. A januári átlaghőmérséklet -1 és -3°С között van, júliusban +17 és +17 között van+19°С. Ezen a területen nincsenek éles ingadozások. Az átlagos évi csapadékmennyiség 500-700 mm. Nagyon gyakran, az év bármely szakában szitáló eső jellemző Litvániára. Az ilyen napokat köd kíséri.

Az Atlanti-óceán és a B alti-tenger légtömegei nagy hatással vannak az éghajlat kialakulására. A teljes meleg nyár két hónapig tart - júliusban és augusztusban. Ez az időszak kedvez a pihenésre és a tengeri levegő segítségével történő regenerálódásra.

Népesség

Litvánia körülbelül 3 millió lakosú ország, ebből 550 ezren a fővárosban. Nemzeti összetétel szerint 85%-a litván, 6,5%-a lengyel, 6%-a orosz, valamint fehéroroszok, ukránok, zsidók stb. Vallás szerint az ország lakosságának mintegy 70%-a katolikus, mindössze 5%-a ortodox. többiek ateistának hiszik magukat.

Az ország hivatalos nyelve a litván. A lakosok túlnyomó többségében őshonos, de sok polgár jól érti és beszéli az orosz nyelvet.

Kultúra

A litvánok nagyon büszkék kultúrájukra, hagyományaikra és identitásukra. Erős kapcsolatot sikerült fenntartaniuk a múlttal, és ez látszik is az ország látnivalóiban. Az állam története több évszázados múltra tekint vissza, és ez idő alatt számos templomot, templomot, kastélyt, kolostort és egyéb építészeti emléket emeltek Litvániában.

A legnépszerűbb turisztikai helyszínek a következők: Szent Anna-templom, Gediminas-torony, Kaunas-kastély, Tüzérségi Bástya. Tól tőltermészeti látványosságok különböztethetők meg: Aukštaitija Nemzeti Park, Kuróföld, Kaunas Botanikus Kert.

Így egyedülálló Litvánia (Litvánia). Hol máshol találhat ilyen ősi építményeket, ha nem ebben a b alti államban?