A Ghánai Köztársaság Afrikában már régóta vonzza a turistákat. A szavanna vadon élő állatvilága, mangrove, lagúnák és homokdűnék kihívták a bátor utazókat. De a hétköznapi turisták, akik a kényelmes tengerparti nyaralást részesítik előnyben, felváltva az extrémtől távol eső kirándulásokkal, viszonylag nemrég fedezték fel Ghánát. Ebben a cikkben röviden bemutatjuk ezt az afrikai országot. Megpihenhet ott egy európai? Szükséges vízum? Hol szálljunk meg és mit nézzünk meg? Melyik a legjobb évszak Ghánába látogatni? Vannak szervezett túrák ebbe az államba? Cikkünkben ezeket és az utazás egyéb árnyalatait elemezzük.
Hol van a Ghánai Köztársaság?
Ez az állam 1957-ben nyerte el függetlenségét. Az ország Nyugat-Afrikában található. Délről a Guineai-öböl mossa, amely az Atlanti-óceán része. Az ország szomszédai Elefántcsontpart (nyugaton), Burkina Faso (északon) és Togo (keleten).
Hosszú a turisták útja Moszkvából Ghánába. Közvetlen járatok az ország "Kotoka International" fő repülőteréreAccra nem. Ezért átszállással kell repülnie. A csatlakozó járatok metszéspontja a választott fuvarozó cégtől függ. Lehet Barcelona, Madrid, Lisszabon, Isztambul vagy Dubai. A Ghánai Köztársaság a híres greenwichi meridián körül található. Ezért Nagy-Britannia idejében él. A különbség csak annyi, hogy az ország nem tér át a nyári időszámításra. És miért? Ghána az északi szélesség ötödik fokán található. Ezért a nappali órák egész évben tizenkét órásak.
Mikor menjünk Ghánába?
Az állam földrajzi koordinátáit tekintve a szubequatoriális éghajlati övezetben fekszik. Az ország déli részét mangrovákkal borított dzsungel borítja. Ghána ezen részén az éghajlat közel egyenlítői. Az ország középső és északi vidékein a világos erdős szavannák dominálnak. Az egyenlítőihez közeli éghajlat évente két évszakot okoz – száraz és nedves.
Ha tengerparti nyaralásra vágyik, a Ghánai Köztársaság vonzóbb télen. A legmelegebb hónap március. A hőmérséklet árnyékban eléri a +32 fokot. De Ghánában egész évben meleg van. A leghidegebb hónapban, augusztusban a hőmérő nem süllyed +23 fok alá. A meleget egyszerűen ledönti a folyamatos felhősödés és a viharos csapadék. Novemberben és egész télen erős északi szél, úgynevezett harmatan fúj Ghánában. Szárazságot és port hoz. De a tengerparti területeken a passzát széllökések gyakorlatilag nem érezhetők.
Túrák Ghánába
Az ehhez vezető útegy egzotikus országot még csak most "szondáznak" a hazai szereplők. Általában Ghánát egy csomagban keresik fel Togóval és Beninnel. A turistáknak afrikai egzotikumokat mutatnak be, részt vesznek a voodoo szertartásokon, részt vehetnek szafarikban a szavannákon. Ám a Ghánai Köztársaság, amelynek természeti látnivalóiról készült fotói lenyűgözik szépségüket, elkezdi gyűjteni híveit. 2010-ben az ország gazdaságában a turizmus a harmadik helyen állt az arany és a kakaóbab exportja után.
Ebben az időben egy nagyon érdekes nyolcnapos turné indul Moszkvából. Ennek részeként az utazók ellátogatnak a fővárosba, Accrába, Kumasi és Obuasi városaiba, lovagolnak a Volta folyó mentén, leereszkednek az aranybányákba, és ellátogatnak az Aquasidai fesztiválra. És természetesen a jegy tartalmazza a tengerparti nyaralást az Atlanti-óceán partján Aximban, nem messze az ősi erődtől. A túrák meglehetősen drágák (kb. 1500 euró személyenként). Az utazókat be kell oltani a sárgaláz ellen. A vízum megnyitását az utazási iroda vállalja.
Előzmények
Tévedés azt gondolni, hogy a modern Ghána területén nem létezett civilizáció az európaiak érkezése előtt. A tizenharmadik században még városállamok is léteztek itt. Az egyik legnagyobb Begho volt. A tizenhetedik században pedig megalakult az Ashanti szövetség (a törzsek államszövetsége). A portugálok először 1482-ben szálltak partra az "Aranyparton" - ahogy ők nevezték a helyi régiót. Felépítették Elmina, Shama, Aksim és mások erődítményeit. Az aranybányászat és a rabszolga-kereskedelem más gyarmatosítókat vonzott Ghánába -Svédország, Hollandia, Poroszország. Végül Nagy-Britannia kiszorította a versenyt, és a part menti fanti törzsek támogatását kérte.
De Anglia protektorátusának elismerése nem fogadta el az ashantiakat. Kitartóan ellenálltak a britek előrenyomulásának a szárazföld mélyére, de fegyveres erővel brutálisan elnyomták őket. A Ghánai Köztársaság 1957 márciusában nyerte el függetlenségét. Eleinte a Szovjetunió államszerkezetét vette mintaként. A tekintélyelvű kormányzás és a gazdaság központosított irányítása azonban elégedetlenséget váltott ki a helyi lakosság körében. 1990 óta a kormány demokratikus átalakulásba kezdett.
Ghána természeti látnivalói
Az egyenlítői dzsungel, a zöld szavannatenger és az Atlanti-óceán legtisztább vizei jelentik az ország fő gazdagságát. Ghánában több olyan rezervátum található, amelyekben állat- és növényfajokat őriztek meg, másutt teljesen kiirtottak. A turisták szívesen látogatják az Aburi botanikus kertet, amely harminc kilométerre található Ghána fővárosától, Accrától. 1890-ben eltörték. Elefántok, leopárdok, számos madárfaj, kígyó, rovar és növény talált menedéket a Kakum Nemzeti Parkban.
A Shay Hill Természetvédelmi Terület szintén Accra közelében található. Ebben a szavannák lakói láthatók. Ezek mindenféle antilopok, páviánok, hatalmas monitorgyíkok. A legkalandosabb turistákat egy különböző típusú denevérekkel teli barlangba viszik. És ez nem minden Ghána természetes látnivalója. Említhetjük még a Kintampo vízesést, a Vakond Nemzeti Parkot, a csodálatos Volta folyót.
KöztársaságGhána: a kultúra és a történelem látnivalói
El kell mondani, hogy a helyi lakosság nagyon patriarchális életmódja egzotikus a turisták számára. Nem hiába viszik a külföldieket kis falvakba, ahol sámánszertartásokat, sőt furcsa ashanti temetési körmeneteket nézhetnek meg.
Az Atlanti-óceán partján a portugálok által a XVI. században épített ősi kastélyok tökéletesen megőrződnek. Az egyiket, a legenda szerint Elminát maga Kolumbusz Kristóf és társa, Bartolomeu Dias alapította. Ezt követően a kastélyt a hollandok és a britek többször átépítették és bővítették. Most Elmina szerepel az emberiség kulturális örökségének megtisztelő listáján, amelyet az UNESCO állított össze. A portugál Fort Axim büszkén áll egy szikla tetején. Ez a portugál második legrégebbi építménye (Elmina után). A turistákat a Larabangban található mecset, Paga eredeti faluja, a manhie-i királyi udvar múzeuma is vonzza.
Accra
A Ghánai Köztársaság fővárosa az ország legnagyobb városa. Fontos gazdasági, kulturális központ és kikötő. Accra Ghána déli részén, a tengerparton található. Még az európaiak érkezése előtt volt egy ha nevű törzs települése. A britek Fort Ashert építették a közelében, a dánok pedig Christianborgot (ma Osu vár). A két erőd között a város gyors fejlődésnek indult kereskedelmi negyedeivel és rabszolgapiacaival.
1877-ben Accra egy brit gyarmat fővárosa lett. A függetlenné válással a város új lendületet kapott a fejlődéshez. A gyarmati nagyképűségrekúriák és kormányhivatalok, a naiv sztálinista birodalom stílust adták hozzá. Az ország főtere a moszkvai Vörös teret másolja. Accra Afrika egyik leggazdagabb városa, magas életszínvonallal.
Mit érdemes kipróbálni Ghánában
Az ország konyhája meglehetősen egzotikus. Az étlapon a hús- vagy halleves levesek dominálnak zöldségek, fűszernövények és keményítő hozzáadásával. A nemzeti ételek alapanyagai az ország déli részén a tenger gyümölcsei. A desszert általában friss gyümölcs. A paprikával és gyömbérrel sült banán is népszerű.
Az arab édességeknek megvannak a maguk nemzeti sajátosságai. A Ghánai Köztársaság híres pálmaboráról. A sört pedig kölesből vagy kukoricából főzik. Az alkoholmentes italokból a lakosok kakaót fogyasztanak, amelynek exportja az ország gazdaságának gerincét jelenti. De a vendégeket teával, fűszeres kávéval, egzotikus gyümölcslevekkel is szolgálják majd.
Mit vigyél Ghánából
Afrikai mércével mérve meglehetősen drága ország. De az árak itt még mindig alacsonyabbak, mint Európában. Ebéd egy kávézóban (alkohol nélkül) tíz amerikai dollárba kerül. Az ajándéktárgyak közül mindent elvihet és kell vinnie, amiben a Ghánai Köztársaság gazdag.
Accra egy nagyszerű bevásárlóközpont. Az üzletekben az árak fixek, de a kis boltokban lehet alkudni. Minden utazónak javasoljuk, hogy látogassa meg a fővárosi Makola piacot. Itt vásárolhat nemzeti hangszereket, afrikai maszkokat, batikolt, hímzett házi szőtt ruhákat, ébenfából vagy mahagóniból készült figurákat, üvegárut, ajándékkéseketés lándzsák, gyógyászati sámánitalok. A turisták azt is javasolják, hogy hozzanak magukkal fűszereket, amelyek ára kilogrammonként egy dollártól kezdődik, valamint kakaót (3,5 dollár). Emellett koromfekete szappant is vásárolhat emlékbe.
