Cikkünkben a világ egyik leghíresebb palotájáról szeretnénk beszélni. Luxusa a mai napig ámulatba ejt. A versailles-i palota egy építészeti emlék Párizs külvárosában. Szökőkútjainak, kertjeinek, egyedi belső tereinek, valamint méretének köszönhetően szerzett hírnevet, mert a komplexum Európa legnagyobbjának számít.
A kastély története
A Versailles-i királyi palota mindössze húsz kilométerre található Párizstól. Története azután kezdődött, hogy XIV. Lajos meglátogatta pénzügyminisztere kastélyát. Az épület nagyságával és méretével lenyűgözte az uralkodót. Szépségében nagymértékben felülmúlta a Tuileriák és a Louvre királyi rezidenciáit. A Napkirály fájdalmasan vette ezt a tényt, és ezért úgy döntött, hogy olyan palotát épít, amely abszolút hatalmának szimbólumává válik. Az uralkodó nem véletlenül választotta Versailles városát. Nem sokkal ez előtt Franciaországot sokkolta a Fronde, ezért meggondolatlanság lenne továbbra is a fővárosban élni.
Lakóház építése
A versailles-i palota építése 1661-ben kezdődött. Részt vett a munkábantöbb mint 30.000 ember. Ennek érdekében a király megtiltott minden magánépítést Párizsban és környékén. Békeidőben még tengerészeket és katonákat is küldtek dolgozni. A megszorítások ellenére sok pénzt költöttek a palota építésére, bár az építőanyagokat a legalacsonyabb áron vásárolták.
A királyi család 1682-ben beköltözött a versailles-i palotába, de a munka ezzel nem állt meg. A komplexum folyamatosan bővült új épületekkel. A munkálatok az 1789-es francia forradalomig folytak. A palota barokk stílusban épült. Első építésze Louis Leveau volt, akit később Jules Hardouin-Mansart váltott fel. A versailles-i kastély és park tervezése egyszerre történt. A parkok tervezését André Le Nôtre bízta meg. De az épület belső dekorációját Lebrun festő vezette.
Az építkezés nagyon nehéz volt. Először a mocsaras területeket kellett lecsapolni, fel kell tölteni talajjal, homokkal és kövekkel. Miután a talaj gondosan kiegyenlített, teraszokat képezve. Az egykori falu helyén olyan várost kellett építeni, ahol udvaroncok, őrök és szolgák lakhatnak.
A terület formálása
A versailles-i palota építésével párhuzamosan a környező terület felszerelésére is sor került. Mivel Lajost "napkirálynak" hívták, Le Nôtre úgy döntött, hogy a park sikátorait úgy tervezi meg, hogy azok hasonlítsanak a központtól eltávozó napsugarra. Kezdetben csatornákat kellett ásni, és vízvezetéket kellett építeni, amely a szökőkutakat és a vízellátást szolgálta volna.vízesések. A munka nem volt könnyű, hiszen több mint 50 tó és szökőkút építését tervezték. A munka során kiderült, hogy az eredetileg megépült vízvezeték nem fog megbirkózni a feladattal. Ennek eredményeként számos próbálkozás után beépítettek egy hidraulikus rendszert, amelybe a Szajnából hullott a víz.
A palota sorsa
XIV. Lajosnak nem volt ideje befejezni a projektjét. Halála után XV. Lajos és az egész udvar egy időre Párizsban telepedett le. De hét évvel később a király visszatért Versailles-ba, és később elrendelte, hogy folytassák az építkezést.
A versailles-i palota elrendezése jelentős változásokon ment keresztül, mivel az uralkodó úgy döntött, hogy lerombolja a Nagyköveti lépcsőházat, amely a Nagy Királyi Apartmanokhoz vezetett. XV. Lajos tudatosan hajtott végre ilyen változtatásokat, hogy lányainak lakásokat építsen. Emellett az operateremben végzett minden munkát. Szeretője, a híres Madame Pompadour javaslatára felépült Versailles-ban a Trianon-palota.
Élete utolsó éveiben a király megkezdte a palota homlokzatának rekonstrukcióját. Az egyik változat szerint az udvar felőli felőli munkákat, a másik szerint a külső homlokzatot kellett restaurálni. A projekt olyan hatalmas volt, hogy csak a múlt században fejeződött be.
A történészek szerint a palota volt az a hely, ahol a királyok és egész udvaruk stílusosan és nagyszabásúan megpihent, itt intrikákat szőttek, összeesküvéseket szőttek. Az ilyen hagyományokat XIV. Lajos indította el, majd később az ő leszármazottai is folytatták. A legnagyobb teret Marie Antoinette érte el, aki nagyon szerette a szórakozást,cselszövés és rejtély.
Versailles-i palota
A palota összterülete parkterület nélkül 67 ezer m22. Versailles fő palotája az a főépület, amelyben uralkodók több generációja élt. A várba hivatalosan a főbejáraton keresztül lehetett bejutni, amelyet arany királyi címeres öntöttvas ráccsal díszítettek. A főépület előtt két gránittal bélelt medencét alakítottak ki.
A királyi kápolna a jobb oldalon épült. Felső szintjét az uralkodónak és családjának, az alsót az udvaroncoknak szánták. Az épület északi részében a király kamrái, délen pedig a várasszonyok szobái voltak.
Versailles-ban összesen körülbelül 700 szoba található. Az uralkodó a trónteremben külföldi nagyköveteket fogadott a gyönyörű "Apollon Szalon" néven. Esténként pedig zenés és színházi előadásokat tartottak itt.
A versailles-i Nagy Palota egyik legjelentősebb terme a Tükörgaléria. Ebben tartották a legfontosabb fogadásokat, amelyekre ezüst trónt állítottak fel. Itt bálokat és pompás ünnepeket tartottak. Az udvaroncok a karzaton tolongtak abban a reményben, hogy az uralkodó átmegy rajta a kápolnába, és petíciót nyújthatnak be neki.
A tükörgaléria különleges megjelenésű. 17 ív alakú ablaknyílása van. Mindegyik a kertre néz. És az ablakok között tükrök vannak, amelyek vizuálisan bővítik a szobát. Összesen 357 tükör található a galériában. A csarnokot magas (10,5 méter) magasság jellemzi. Tükrökaz ablakokkal szemben azt a benyomást keltik, hogy mindkét oldalon nyílások vannak. 1689-ig a helyiséget ezüst bútorok díszítették. Később érmékre olvasztották.
Grand Trianon
A kastély klasszikus stílusban épült, és rózsaszín márvánnyal díszítették. Az épületet az uralkodók különféle célokra használták: vadászat közbeni kikapcsolódásra vagy kedvencekkel való találkozásra.
Kis Trianon
A palota de Pompadour márkinő kezdeményezésére épült, azonban a munka befejezése előtt megh alt.
Az épület a rokokó és a klasszicizmus közötti átmenet stílusában készült. Az építkezés befejezése után itt élt a király kedvence, Dubarry grófnő. XVI. Lajos trónra lépése után a palota Marie Antoinette-hez került. Falai között pihent, itt még a király sem zavarhatta. Ezt követően a királynő a parasztok életéről alkotott elképzeléseinek megfelelően egy kis falut épített a palota közelében malommal és házakkal.
parkok és kertek
Nemcsak a versailles-i palota belső terei lenyűgözőek, hanem a kertjei is. Ez utóbbiak nagyszámú teraszból állnak. A park területe összesen mintegy 100 hektár. Érdekes tény, hogy teljesen lapos.
A területén egyszerűen lehetetlen egyenetlen terepet találni. Itt található a Kis- és Nagy Trianon, a Belvedere, a Császárné Színház, a Szeretet temploma, a barlang, a Francia Pavilon, kilátók, szobrok, sikátorok, csatornák, szökőkutak és víztározók. Versailles kertjeit néha kis Velencének is nevezik.
Nehéz idők
A versailles-i palota körülbelül száz évig uralkodók rezidenciája volt. De az 1789-es francia forradalom után Marie Antoinette-et és XVI. Lajost Párizsban letartóztatták és kivégezték. Ezen események után a palota elvesztette politikai és közigazgatási jelentőségét. Kifosztották, és sok művészeti remekmű nyomtalanul elveszett.
Bonaparte hatalomra kerülése után Versailles-t védelem alá helyezték, és megkezdődtek a helyreállítási munkálatok. De a tervek nem valósultak meg, mivel a birodalom összeomlott. Versailles csak profitált ebből. A Bourbonok visszatértek a hatalomba, akik megkezdték a komplexum aktív helyreállítását, majd múzeummá tették. Franciaország veresége után a Poroszországgal vívott háborúban a Tükörcsarnokban kikiáltották a Német Birodalmat. Egy idő után itt írták alá a békeszerződést a két ország között. Az első világháború befejezése után a franciák megkezdték a kastély helyreállítását. Idővel sok értéktárgyát visszaadták.
Érdekes tények
Gyors ütemben épült a palota, ugyanakkor hihetetlenül nagyszabású munkákat végeztek. Az elhamarkodott építkezés és a pénzhiány miatt az épületben sok kandalló egyszerűen nem működött, pedig a helyiségek fűtésére épültek. Ráadásul a palota ajtóiban és ablakaiban rések voltak, ami miatt a szél végigsétált a termeken. Az épület minden pompája ellenére nagyon hideg volt.
Versailles mégis lenyűgöz a léptékével. Nehéz elképzelni, hogy egyszer voltegy lenyűgözően szép komplexumban mocsaras mocsarak voltak. Helyükön a lehető legrövidebb időn belül megjelent egy palota- és parkegyüttes, amely világszerte ismertté vált.
A versailles-i palota az a hely, amelyet minden turistának látnia kell. A lenyűgöző komplexum maradandó benyomást kelt. Falai számos palotai intrikának és titoknak voltak tanúi. A palota jelenleg a nagyközönség számára nyitva áll, és múzeumként működik.
Turisták véleménye
A versailles-i palota látogatása minden turista programjának kötelező része. A palota és park együttes minden bizonnyal lenyűgöző, bár sokan úgy gondolják, hogy Peterhofhoz nem hasonlítható. Mégis érdemes megnézni egy ilyen nagyméretű építményt. A turisták szerint a komplexumot a meleg évszakban kell megnézni, amikor a park felveszi teljes pompáját. Télen és kora tavasszal a nyirkos vagy hideg időjárás nem teszi lehetővé, hogy értékelje minden szépségét. Versailles-ban ilyenkor egyáltalán nincs sorban állás, de a látogatás örömében nem lesz része, ráadásul a szökőkutak ilyenkor nem működnek.
Az ideális időpont a látogatásra május, nyár és szeptember. A turisták azt javasolják, hogy a túrához napos, de nem meleg időt válasszanak. Főszezonban hosszú sorok állnak a palota közelében, ezért érdemesebb ebéd után menni. Ezen kívül a múzeum honlapján lehet jegyet vásárolni a belépési időpont megjelölésével. Ez megakadályozza, hogy sorban álljon. A szökőkutak nem működnek minden nap, az ütemezésük a honlapon található. A palota és park komplexum egyedülálló látványosság, ezért mindenképpen érdemes ellátogatni.
