Salamon temploma volt az egyik leglenyűgözőbb építészeti építmény Jeruzsálemben. Többször lerombolták és újjáépítették, de i.sz. 70-ben. a földdel egyenlővé tette Róma seregei.
A jeruzsálemi Salamon templomot egy 9 láb magas emelvényen emelték. Bejáratához 10 lépcsős lépcső vezetett, két oldalán oszlopok helyezkedtek el, melyek neve Boáz és Jachin néven jutott el hozzánk. Sajnos ezeknek a neveknek a jelentését még nem sikerült kitalálni.
Salamon király templomát belül három részre osztották. Az egyik egy szentély volt, amelyben több ablak volt a mennyezet alatt. A padló ciprusdeszkából készült, a falakat cédrus borította. Ennek a résznek lapos teteje volt, amelyet nagy rönkök támasztottak alá. Az ajtókat és a falakat virágok, pálmafák, láncok és kerubok díszítették.
Salamon templomának volt még egy szobája, amelyben a templomi eszközök voltak. Volt ott egy kis cédrusfából faragott oltár, arany díszítéssel, valamint különféle lámpákkal és kenyérasztallal. Az oltár helye ugyanaz, mint a kánaáni templomokban – közvetlenül a következő helyiségbe vezető lépcső előtt.
A harmadik szobát hívták„Szentek szentje”, és ez volt Isten lakhelye. Nem volt ablaka, de két 15 láb magas kerub volt arannyal díszítve. Külső szárnyaik a falakig értek, míg a belső szárnyak a csarnok kellős közepén érintették egymást. Úgy tartják, hogy itt található a "frigyláda".
Salamon temploma előtt is volt egy udvar. Volt egy áldozati oltár, amely úgy nézett ki, mint Bábel híres tornya (zikgurat) és a réztenger.
Ez a templom 7 évig épült, a Kr.e. 10. században. A sátoros ünnepen felszentelték, és bevitték a "frigyládát". Ezt követően Salamon király belépett, és elmondott egy imát, majd a tűz alászállt az égből, és felperzselte az oltáron az Úrnak bemutatott áldozatokat.
A leggrandiózusabb és legünnepélyesebb istentiszteleteket mindig is itt tartották. Előfordult, hogy a templom szolgái nem is tudták folytatni az istentiszteletet, mert az elegáns ruhás, éneklő és zenélő emberek nagy tömegével megtelt az Úr Dicsőségének felhője.
Jaj, ennek a templomnak nem sokáig léteznie kellett. Három és fél évszázaddal később Nabukodonozor babiloni király elfogl alta Jeruzsálemet, és a templomot a földig rombolták. A zsidó népet elfogták, és a bárkát azóta sem ismerik.
Jeruzsálem visszatérése után a templomot újjáépítették, de már nem volt olyan szép, amit az emberek nagyon sajnáltak. Heródes király uralkodása alatt a templom voltkibővítve és gazdagon díszítve kezdett úgy kinézni, mint egy ragyogó hegycsúcs. De sajnos a Római Birodalom csapatai elpusztították, ezúttal végleg.
Ma a nyugati falnak csak egy kis része maradt meg belőle, nem messze a Moria-hegytől, amelynek tetején volt. Ezt a helyet Siratófalnak hívják, és a zsidók legnagyobb szentélye.
Salamon temploma kétségtelenül Jeruzsálem egyik legszebb épülete volt, és neki köszönhető, hogy ma ez a város a legnagyobb vallási központ, amely a világ minden tájáról vonzza a zarándokokat.