A szentpétervári Nyári Kert az egyetlen park az Orosz Föderációban, amely az Európai Kertörökség Egyesület része, és a város legrégebbi parkja. A kert megjelenésének története szorosan összefügg az északi főváros építésével. Gyakorlatilag egyidős vele. A park 1704-ben jelent meg, és a holland barokk stílus kiemelkedő példája. A Hattyú-csatorna, a Fontanka és a Moika folyók között található, Néva.
Előzmények
A Nyári Kert I. Péter igazi és legkedveltebb alkotása. A szuverén nyugat-európai stílusú parkot szeretett volna létrehozni magának, és részt vett a terület tervezésében.
A projekt megvalósításában az akkori legjobb építészek és kertészek vettek részt. Ezek voltak Rastrelli F., Schlueter A., Trezzini D., Schroeder K. és mások. Alig pár év alatt a kert megnyitása után igazi kulturális és hivatalos hellyé vált, ahol ünnepélyes rendezvényeket, különféle szertartásokat tartottak. I. Péter bármelyikbe beleásta magátapróságok a park építése közben.
Tervezési megoldások
A szentpétervári nyári kert meglehetősen egyszerű elrendezésű. A Néva folyótól három sikátor található, amelyek több merőleges utat kereszteznek. A Fontanka és a Néva folyók a park területének természetes határai. Déli és nyugati részétől a Hattyú-barázda és a csatorna zárja el.
Az Első Nyári Kert a park északi része, amely a palotával szomszédos. Itt a felvonulás. A kert déli részén gyümölcsösök és melléképületek voltak. Akkoriban ezt a részt Második kertnek hívták. Mindkét zónát a keresztirányú csatorna választotta el.
Az összes sikátor mentén cserjéket ültettek, amelyeket szépen nyírtak, és espalier-nek neveztek. Négy bosquet osztottak ki, faliszőnyegekkel bekerítve. A Menagerie Pond bosquetben volt egy ovális alakú tavacska, amelynek közepén egy sziget volt pavilonnal.
Bosquet "Birdyard"-nak galambodúja és kis házai voltak a madaraknak.
A Bosquet "Cross Promenade" kanyargós utak összetett összefonódásaként jött létre, növényzetből készült alagutakkal. Középen szoborszerű szökőkutat helyeztek el.
A Bosquet "francia parterre" a legelegánsabb terület, ahol az aranyozott szobor pompázott, virágágyásokkal és növényzetes zuhatagokkal körülvéve.
Az Első Nyári Kertben található összes sikátort márványszobrok és mellszobrok díszítették, amelyeket kifejezetten Olaszországból hoztak. És azokon a helyeken, ahol a sikátorok keresztezik egymást, szökőkutakat telepítettek.
Oroszország első kerti épülete a barlang a parkbana Fontanka folyó partján. A barlang belsejét tufa és kagyló bélelte ki. A fülkékbe lámpákat és tükröket helyeztek el, amelyek a Tritonok szökőkútját tükrözték. Úgy tűnt, hogy ez a Tengeristen titokzatos birodalma.
A Neptun aranyozott szekere kagylók és kövek mesterséges hegyén tornyosult. A kertben volt egy labirintus, melynek ösvényeit ólomszobrok díszítették.
Sok épület volt a parkban. A sarokban, északkeleten volt a Szuverén nyári palota, északnyugaton pedig a galériához kapcsolódó Második Nyári Palota, ahol európai művészek festményei voltak. A képtár és a második palota a mai napig nem maradt fenn.
I. Péter után
A Néva folyó partján galériák voltak, ahol vacsorákat és ünnepségeket tartottak. 1730-ban Rastrelli ezen a helyen fapalotát emeltetett Anna Joannovna császárnőnek.
Elizaveta Petrovna is szerette a Nyári Kertet. Ekkorra már kinőttek a fák, rendesen működtek a szökőkutak. A virágágyásokat átrendezték. A park területének építését már áthelyezték a Moika folyón túlra. 1740-ben Erzsébet palotáját Rastrelli terve alapján építették.
18. század és később
Ebben a században virágzott Szentpéterváron a Nyári Kert. Ezt követően az egész világ és Oroszország érdeklődni kezdett a tájparkok iránt, és a tájban megszokott stílust elavultnak tekintették.
A park súlyosan megsérült 1777-ben, amikor a legnagyobb árvíz történt. Nemcsak a növényzet, hanem a szobrok és a szökőkutak is károsodtak. A 19. század elejére gyakorlatilag nem voltszobrok maradtak meg, az építészetből csak I. Péter Nyári Palotája és a Barlang maradt meg, amely nagyon leromlott volt.
A 19. században a Nyári Kert mindenki számára elérhetővé válik, de továbbra is csak a "tisztességesen öltözött közönség számára".
I. Miklós újjáépítési tevékenységet végez, 1826-ban a barlangot teljesen átépítették kávéházzá. Egy évvel később pedig Teaházat emeltek a közelében. Öntöttvas kerítés jelenik meg a Moika folyó felől.
1839-ben porfírvázát helyeztek el a park déli részén, a kapu közelében. Ez egy ajándék az uralkodónak Karl-Johann királytól XIV. 1855-ben pedig I. Krilov emlékműve jelent meg a kertben.
Kerítés
A szentpétervári Nyári Kert története elképzelhetetlen kerítés nélkül. Ennek ellenére II. Katalin kerítéssel díszíti a parkot, melynek építésze Felten Yu volt. 1770-ben kezdték építeni, és csak 16 évvel később fejezték be. Sok rajz maradt, és látható, hogy a kerítés kialakítását többször átdolgozták.
A kerítés és a kapu láncszemeit a Tulai üzemben kovácsolták, a lábazatot, az oszlopokat és a vázákat vörös gránitból alakították ki, amelyet a viborgi mezőn bányásztak. A kerítés szigorú megjelenését bronz és aranyozott díszítések díszítették.
Az építmény teljes hossza 232 méter. A kerítésben 36 erősítő pillér található. A kerítés építésekor a kertnek három kapuja volt.
Egyébként ennek a kerítésnek a közelében támadták meg 1866-ban II. Sándor császárt. Ennek a tragikus eseménynek az emlékére a központi kapu közelében kápolnát emeltek, amelyet 1930-ban lebontottak.
A forradalom utáni időszak
A kert újjáépítésének első tervei 1917-ben jelentek meg, közparkká akarták alakítani, ahová minden osztályból jöhetnek érdeklődők. Azonban nem volt elég pénz, és minden maradt a régiben.
1924-ben egy újabb árvíz miatt a park ismét súlyosan megsínyli, körülbelül 600 fa pusztul el. A szentpétervári Nyári Kert, vagy inkább történetének további ismertetése folytatható azzal a szakaszsal, amikor a helyreállítási munkálatok elkezdődtek, de csak 10 évvel az árvíz után kezdődtek. Először a központi kaput próbálták megtalálni, de ez nem ment, ezért új linkeket készítenek és bezárják a lyukat. A szimmetria érdekében a kis kapukat közelebb helyezik a középponthoz.
A második világháború idején, amikor blokád volt a városban, légelhárító tüzérséget helyeztek el a kertben. A katonaság pedig a Kávéházban telepedett le, most laktanya. A teaház lőszerraktárként szolgál. Az összes fennmaradt szobor a földben van elrejtve. A blokád alatt többször is lövedékek hullottak a parkba. 1942-ben minden virágot odaadnak az iskolásoknak otthoni tenyésztésre. Emiatt az egyik sikátort „Iskolának” hívják.
A német csapatok felett aratott győzelem után helyreállítják a kertet, idejönnek pihenni az emberek, ismét hattyúk telepednek meg a tóban. Esténként és ünnepnapokon fúvószenekarok játszanak a parkban, és festménykiállításokat rendeznek.
Az 1970-es években a kert nagyon megszenvedte a vandálokat, rengeteg szobrot elloptak vagy egyszerűen szétszedtek. 1984 óta az összes fennmaradt szobrot másolatokkal helyettesítették. Ugyanebben az évben a Tea- és Kávéházakat is felújítják.
Nyári Palota leírása
A szentpétervári Nyári Kert palotájáról híres, bár ennek a háznak a díszítése nem büszkélkedhet pompával. Ez a város egyik legrégebbi épülete. Az uralkodó maga készítette az épület eredeti tervét.
A palota barokk stílusban épült két emeleten, elrendezése teljesen azonos. A házban mindössze 14 szoba található. Az első emeleten I. Péter szobái voltak, a második emeleten a feleségé volt.
A királyi család csak a meleg évszakban, májustól októberig élt a palotában. Ezért a házban az ablakok egy üvegből vannak, a falak pedig vékonyak.
A homlokzaton az északi háború eseményei alapján készült domborműveket alkalmazzák. Összesen 28 db van belőlük. A tetőt egy réz szélkakas koronázza, amely a kígyóval küzdő Győztes Szent Györgyöt ábrázolja. A ház belsejében egy szélszerkezet van felszerelve, amely mozgatja a szélkakast.
Később az irodát az épületben helyezték el. A mai napig az Orosz Múzeum fennhatósága alá tartozik, és itt megnézheti, hogyan élt a szuverén.
I. Krylov emlékműve
A szentpétervári Nyári Kertben egyetlen emlékmű áll – I. A. Krilovnak. 1855-ben állították fel.
A szobrász P. K. Klodt volt. Maga az emlékmű egy 3,5 méter magas talapzaton található. Maga a meseíró szobra az író alakját ábrázolja, aki ellazulva, ellazult pózban ül. Krylov egy könyvet tart a kezében.
Az emlékmű domborművét az író meséiből származó állatfigurák díszítik. Nagyon sokáig gondolkodtak, hol állítsák fel az emlékművet, de Klodt úgy döntött: legyen a kertben, sétáló gyerekekkel körülvéve, és ne a temetőben.
Szobor
A szentpétervári Nyári Kert azonban nem csak emlékművéről híres. A modern parkban 92 márványszobor található, amelyek közül:
- szobrok – 38;
- 1 herma;
- mellszobrok - 48;
- szobrászati csoportok – 5.
A park több évszázada fennállása alatt különböző anyagokból készült szobrokkal egészült ki.
1977-ben a ház udvarán végzett régészeti feltárások során előkerült a Bacchus-herm, melynek eredetije a mai napig a kertben áll. A park területének rekonstrukciója keretében minden eredeti szobor a Mihajlovszkij-kastélyba került, helyükre márványmásolatokat helyeztek el. Csak egy eredeti szoborkompozíció maradt meg, „A nystadti béke allegóriája” címmel.
Szökőkutak
A társadalmon belüli ellentmondásos vélemények ellenére 8 szökőkutat restauráltak a parkban. I. Péter uralma alatt álltak. Később, amikor a rendes kertek divatja megszűnt, II. Katalin elrendelte, hogy bontsák le őket. Ezért a park rekonstrukciójában részt vevő szakemberek védekeztek, és azt mondták, hogy ez nem „remake”, hanem csak a kert rekonstrukciója abban a formában, ahogy az alapításkor volt.
I. Péter uralkodása alatt a szökőkutakat lóval húzták, de nem lehetett elérni a szükséges nyomást. Ezért 1719-1720-ban egy másik csatornát ástak a Fontankán keresztül, amelyből a vizet a vízikerekekhez vezették.
Parki növények
A szentpétervári Nyári Kertről készült sok fotón egy 300 éves tölgy látható, amely még mindig I. Péterre emlékezik. A növénynek sikerült túlélnie az árvizet. A kertben öreg hársfák találhatók, amelyek körülbelül 215 évesek, bár a park nagy részén tölgyesek találhatók. Az uralkodó ötlete volt, ő ültette ezeket a fákat a jövő generációinak szükségleteire.
A legutóbbi rekonstrukció során nagyszabású zöldfelületi felmérési munkákat végeztek. Kiderült, hogy a fák többsége már elérte kritikus korát. Ennek eredményeként 94-et kivágtak közülük, és új növényeket ültettek.
A régi ültetvények megőrzése mellett 13 000 rácsos hárs jelent meg a kertben. Egy német óvodából hozták őket, és most bosquet választja el őket.
A Vöröskert, vagyis a Gyógyszerészkert is helyreállt. I. Péter szerette, amikor friss zöldségeket, fűszernövényeket és gyümölcsöket tál altak az asztalnál, különösen a közelben termesztetteket. Érdekes tény, hogy ebben a kertben termesztették az első burgonyát Oroszországban, amelyet a szuverén Hollandiából rendelt. A kert ma természetesen bemutató funkciót tölt be, és inkább a park bezárásával odasereglő, majd a szökőkútban fürdőző varjak örömére jött létre.
Munkaidő
A szentpétervári nyári kert a meleg évszakban (május-szeptember) 10 és 20 óra között tart nyitva. Az év többi részében - 10:00 és 20:00 óra között. Áprilisban 1-től 30-ig a parkot teljesen lezárják a vízelvezetési munkálatok miatt. Szabadnap – kedd.
Délelőtt 10 és 18 óra között lehet bejutni a Történeti Múzeumba a Galambos pavilonban. A kiállítás kedd kivételével minden nap nyitva tart. A Lacoste Zenés Szökőkút pavilonja ugyanezen menetrend szerint működik.
Tea és Kávéház, kis üvegház a kerti menetrend szerint tart nyitva.
Hogyan juthat el?
A Summer Garden a Kutuzov Embankment 2. szám alatt található, sétatávolságra négy metróállomástól: Nyevszkij Prospekt, Gostiny Dvor, Gorkovskaya és Chernyshevskaya. Körülbelül 15 perc séta a park.
A környéken számos látnivaló található, így nem fog eltévedni. A közelben található a Mérnöki Kastély, az Orosz Múzeum és a Megváltó temploma a Véron.
A kertbe a K212-es, 49-es, K76-os, 46-os útvonalon közlekedő autóbuszokkal és a 3-as villamossal is be lehet jutni.
A parkba a Néva és a Moika töltése felől lehet bemenni. A legtöbb szobor és szökőkutak a Néva töltése közelében található.
