A Hormuzi-szoros egy örök konfliktuszóna

Tartalomjegyzék:

A Hormuzi-szoros egy örök konfliktuszóna
A Hormuzi-szoros egy örök konfliktuszóna
Anonim

A Hormuzi-szoros két öblöt köt össze - Ománt és Perzsát, ezért stratégiailag fontos objektum. Északi partja Irán, déli partja pedig Omán és az Egyesült Arab Emirátusok tulajdonosa. A szorosban két 2,5 kilométer széles szállítócsatorna található, köztük öt kilométer széles pufferzóna. A Hormuzi-szoros az egyetlen vízi út, amelyen keresztül arab gázt és olajat lehet exportálni harmadik országokba, például az Egyesült Államokba.

Hormuzi szoros
Hormuzi szoros

Etimológia

A szoros Hormuz szigetéről kapta a nevét, és a szigetnek viszont három lehetősége van a név eredetére. Az első a perzsa Ormuzd isten tiszteletére, a második pedig a perzsa szóból származik, ami fordításban "datolyapálmát" jelent. A harmadik lehetőség pedig a "hurmoz" nevű helyi dialektus.

Nagy horderejű események

Operation Praying Mantis

1988. április 18. közbenIrán háborúja Irakkal Az amerikai haditengerészet olyan hadműveletet hajtott végre, amelyben a Perzsa és a Hormuzi-öböl is részt vett. Ez válasz volt egy amerikai hajó felrobbantására az iráni bányákon. Ennek eredményeként a Sahand fregatt és több kis hajó elsüllyedt.

Repülőbaleset

1988. július 3-án az amerikai csapatok lelőttek egy iráni utasszállító repülőgépet, majdnem háromszáz ember halálát okozva. Az eseményről sokféle verzió létezik, és kétségtelenül ez a repülés történetének egyik legvéresebb tragédiája.

Hormuz-öböl
Hormuz-öböl

USA-iráni incidens

2008. január 6-án számos iráni járőrhajó közeledett 200 méteren belül az Egyesült Államok haditengerészetének hajóihoz, amelyek állítólag akkoriban nemzetközi vizeken tartózkodtak. Ezt követően az amerikai hajók egyik kapitánya kapott egy jegyzőkönyvet, amely szerint a csónakok tüzet nyitnak az amerikai hajókra. Erre Irán saját felvételt adott ki, amelyen csak a rendszeres rádióforgalom volt jelen.

Hormuzi szoros
Hormuzi szoros

A csatorna Irán általi blokkolásával való fenyegetés

2011. december 28-án Muhammad Reza Rahimi határozott elégedetlenségét fejezte ki az Egyesült Államok által bevezetni kívánt gazdasági szankciókkal kapcsolatban. Elmondta, hogy ha Amerika nyomást gyakorolna, a Hormuzi-szoroson keresztüli olajszállítás leállna, és végül is az összes olajkészlet egyötöde áthalad rajta.

Az Egyesült Államok figyelembe vette ezeket az üres fenyegetéseket, nem tulajdonított jelentőséget az iráni szavainakalelnök. George Little, a Pentagon szóvivője elmondta, hogy a Hormuzi-szoros nemcsak számukra, hanem magának Iránnak is jelentős. Az amerikai haditengerészet teljes harci készenlétét fejezte ki a lehetséges tengeri akciókra. Így, ha Irán mégis úgy dönt, hogy elzárja a szorost, az Egyesült Államok haladéktalanul erőteljes intézkedéseket fog tenni ezzel kapcsolatban. Amerika úgy véli, hogy Iránnak nincs joga lezárni ezt a tengeri útvonalat, mivel ez a nemzetközi jog közvetlen megsértése, amit nem fog eltűrni.

Az államok harcias hozzáállása ellenére a szoros földrajzi adottságai nehezítik a katonai tevékenységet ebben a régióban: meglehetősen szűk, így a gyors és kisméretű iráni hajók előnyt élveznek a nehéz amerikai hajókkal szemben. Ezért az Egyesült Államok egy másik megoldást talált a problémára: együttműködést Irán szomszédaival annak érdekében, hogy az olajat a Hormuzi-szoros részvétele nélkül szárazföldi úton irányítsák át.

Ajánlott: