A Brjanszki régió közigazgatási központja, Brjanszk városa az ország nyugati részén, az Orosz Föderáció és a Fehérorosz Köztársaság határának közelében található. A várost i.sz. 985-ben alapították. e., és fennállásának teljes ideje alatt regionális jelentőségűnek megfelelő méretűvé nőtte ki magát. A várost többször is elfogl alták rossz szándékúak. Egy ideig a tatár-mongol iga alatt töltött, a Litván Nagyhercegség része volt, a város hosszú ideig a Nemzetközösség és az orosz királyság közötti vita tárgya volt. A Nagy Honvédő Háború idején a várost a németek elfogl alták, majd két évvel később a szovjet csapatok felszabadították. A háború utáni években több közeli várost és falut beépítettek a városba. 1961-ben pedig a szovjet katonai repülőtéren megnyitották a polgári Brjanszk repülőteret.
Előfordulás története
1926-ban egy dombon, Gorodishche falu közelében, amely addig az időpontig egy teljesen hétköznapi és figyelemre méltó falu volt, megkezdődött egy repülőtéri kifutó építése. A helyet választottáknem véletlenül. Ha megnézi a terület topográfiai térképét, láthatja, hogy itt van a fennsík felszínének legmagasabb pontja, amelynek területén a jövőben polgári repülési objektumot lehetne építeni.. A hatóságok már ezekben az években gondolkodtak a tervezett kifutópálya esetleges korszerűsítésén a polgári brjanszki repülőtérré. Brjanszknak nevezték el, mert közigazgatásilag egy közeli nagy településhez tartozott, annak ellenére, hogy Gorodishche falu területileg sokkal közelebb volt. 200 méterre a faluig (majdnem az út túloldalán), szemben az 5 kilométerrel (akkoriban) Brjanszk városáig. Az ország vezetőinek terveiben azonban az volt a terv, hogy ennek a katonai (és néhány év múlva már polgári) objektumnak a távoli jövőre nézve is nézeteket adjon. Ezért fűzték a nevéhez a hely régiójához való tartozást.
Háború előtti évek
Már 1927-ben üzembe helyezték az NPO akkori nevén brjanszki repülőterét. Figyelemre méltó, hogy 1928 és 1929 között a híres Valerij Chkalov a 15. Brjanszki Repülőszázadban szolgált, akinek nevét jelenleg az Orosz Föderáció számos regionális repülőtere viseli, például a Moszkvai régió Shchelkovo városához közeli Chkalovsky repülőtér.
1934-ben a brjanszki repülőtér polgári státuszt kapott, és megkezdte a járatok tankolását a „Moszkva – Kijev” és vissza útvonalon. Akkoriban stratégiailag fontosnak tartottákhatározatot, mivel a repülőtér a két köztársaság közötti járatokat szolgálta ki, összekötve Moszkvát az ukrán SZSZK-val. Ennek köszönhetően valamivel több mint hat hónappal a repülőtér polgári sínekre való átadása után regionális státuszt kap, a finanszírozás mértékének és a repülőtéri infrastruktúra fejlesztésének megfelelő növekedésével. 1941-ben, közvetlenül azelőtt, hogy a náci Németország hadat üzent a Szovjetuniónak, a repülőtér korszerűsítette az "A" kifutópályát és a kifutópályától a terminál épületéig vezető gurulóutat.
Olvadás
Miután a német hódítók elfogl alták a várost, a repülőtér a nácik ellenőrzése alá került, de egy évvel később, 1943-ban a Vörös Hadsereg visszafogl alta. 1945 óta a repülőtér állapota ismét megváltozott - a létesítményt a katonaság vette át.
A nagy győzelem után itt állomásozott a moszkvai légicsoport 204. százada, majd kicsivel később a 170. század három századát is a bázisra osztották be. 1946-ban új polgári repülőteret nyitottak a szomszédos Bezhitsa városában (jelenleg Brjanszk város egyik kerülete), amelyet ma is kisrepülőgépek üzemeltetnek. Számos repülőklub található a bázison.
1961-ben a gorodiscsei katonai repülőtéren újra megnyitották a polgári Brjanszk repülőteret. Három évvel később megkezdi munkáját a Bryansk United Air Squadron OJSC, és 1967 decemberében landol a kifutón az első turbósugárzós repülőgép, az akkoriban újszerű és modern Jak-40. Az újévi ünnepek után, 1968 januárjától kezdődik a repülőgépek aktív működésének korszakaez a típus.
További fejlesztés
1974-ben egy másik épületbe költözik maga a repülőtéri terminál, annak földi szolgáltatásai, köztük a brjanszki repülőtér információs pultja, amely tájékoztatást nyújt a lakosságnak a repülőtér működésével és a járatokkal kapcsolatos bármely kérdésben. Az új komplexum a kifutópálya túloldalára épült, és kifejezetten a légiközlekedési vállalat adminisztratív igényeire lett kialakítva. Az eddig használt régi épületeket és építményeket részben lebontották.
A 90-es évekig a repülőtér regionális repülőtérként működött. A hozzárendelt kategória lehetővé teszi az akkori turbólégcsavaros és sugárhajtóműves repülőgépek szervizelését, beleértve a Yak-42-t és a Tu-154-et is.
Naplemente
A 90-es években különösen élessé vált a repülésbiztonság és a zajszennyezés csökkentése Brjanszkban, amely addigra már nőtt. A repülőtéri kifutópálya a város kellős közepén található. A brjanszki repülőteret kapcsolódó területek, egykori városok és falvak veszik körül. A városvezetés telefonja szakadt a közeli házak lakóinak panaszaitól, emiatt a város vezetése nehéz döntést hoz a repülőtér átadásáról. 1994 decemberében a régi repülőteret bezárták, és a vállalkozást a város határától 14 kilométerre nyugatra helyezték át. Ugyanebben 1994-ben új repülési telephelyet nyitottak ott Oktyabrskoye falu közelében.
Új korszak
A Brjanszki Nemzetközi Repülőtér mindössze egy évvel megnyitása után szerzi meg új státuszát. 1996 júliusában innen indult az első nemzetközi járat (Bulgáriába, Várnába), amelyet An-24 turbólégcsavarral hajtottak végre. 1997-ben új nemzetközi útvonalakat nyitottak Isztambulba (Törökország) és Burgaszba (Bulgária), amelyeket már Yak-40-es és Tu-134-es turbós sugárhajtású vonalakon is üzemeltettek.
Javában zajlik a fejlesztés. Minden évben új járatokat kínálnak az utasoknak. A Brjanszki repülőtér bővíti úti céljait, többek között Oroszországban. 2010-ben rendszeres járatok indultak Moszkvába, 2013-tól Szentpétervárra, 2015-ben pedig Szimferopolba és Krasznodarba.
A repülőtér működésével, valamint a repülési menetrenddel kapcsolatos információk az ügyfélszolgálaton a +7 (4832) 59-00-80 telefonszámon adhatók.
