Égei-tenger – az ősi civilizációk bölcsője

Égei-tenger – az ősi civilizációk bölcsője
Égei-tenger – az ősi civilizációk bölcsője
Anonim

Az Égei-tenger gyönyörű nevet, ahogy a legenda mondja, a tenger Égeusz király nevében kapta. Azt gondolva, hogy a Minotaurusz megölte fiát, Thészeuszt, nem tudta elviselni a veszteséget, és levetette magát a szikláról a kék vízbe. A név eredetének egy másik változata kevésbé tragikus. Egyesek úgy vélik, hogy az ókori görög „ayges” szóból származik, ami „hullám”-ot jelent. Egy másik változat szerint a tenger Egeus ősi városáról kapta a nevét, amely egykor Euboia szigetén volt.

Égei-tenger, Görögország
Égei-tenger, Görögország

Általában elmondható, hogy az Égei-tengerben sok nagy lakott és kis lakatlan sziget található. Némelyikük több mint 3000. A leghíresebb és legnagyobbak: Rodosz, Kréta, Naxosz, Khiosz, Metilini, Szamosz, Szantorini.

De a bőség ellenére az itteni szállítás az egyik legfejlettebb a világon. A hajók szigorúan meghatározott útvonalakat követnek, egy hüvelyknyit sem térnek el.

Néha így hazudnakközel a szigetekhez, amelyek a fedélzeten ülve láthatják a sziklák törését vagy a parton lévő apró köveket. De rendkívül ritka, hogy hajók zátonyra futnak ezen a területen.

Az Égei-tenger különböző mélységű. A déli részen 2500 méteres gödrök találhatók. De átlagosan a tenger mélysége 200-1000 méter. Nyáron itt nyugodt a hullám, ritkán emelkedik 4-5 pontra. Ősszel és különösen télen a viharok 8-9 ponttal és magasabbak. Voltak idők, amikor egy erős vihar hajókat sodort zátonyra, és elpusztította a szigetek partvonalát.

Égei-tenger, víz hőmérséklete
Égei-tenger, víz hőmérséklete

Egyszer az Égei-tenger mosta Bizánc, a Bolgár Királyság, az Oszmán és Latin Birodalom, az ókori Róma és az ókori Görögország partjait. Most már csak két olyan ország van, Görögország és Törökország, amelyek között a konfliktus semmiképpen sem csillapodik, akik a helyi vizeken irányítanak majd. Görögországnak két nagy nemzetközi kikötője van itt - Szalonikiben és Athénban. Törökországnak egy kikötője van - Izmir.

A hajózás mellett az Égei-tenger halászatáról is híres. Több száz tonna halat, tintahalat, polipot, rájákat, rákot, homárt, garnélarákot, tengeri sünököt és más tengeri állatvilágot fognak itt. A szivacs- és dekorkagyló-gyűjteménynek is fejlett kereskedelme van. A plankton mennyiségének csökkenése miatt ezen a területen az elmúlt években halat is kevesebbet fogtak. Annak érdekében, hogy ne csökkenjen egyedszáma, itt csak bizonyos hónapokban szabad horgászni. Görögországban január 6-a a fény napja. Ugyanakkor, hogy a következő szezon sikeres legyen a halászok számára, a papság felszenteli az Égei-tengert. görögország szenttiszteletben tartja ezt az ősi szokást, és nagyon széles körben ünnepli.

az Égei-tenger
az Égei-tenger

A turisztikai üzletág a szigeteken és a tengerparton kiválóan fejlett. Hatalmas számú szálloda, gyönyörű töltések épültek itt éttermekkel és üzletekkel, vízi parkok, szörf- és búvárközpontok találhatók. Minden lakott szigetnek van egy vagy több kikötője. A turisták szeretik az Égei-tengert. A víz hőmérséklete itt azonban nem kényeztet. Szinte mindenhol csak nyáron emelkedik 22 Celsius-fokig. Sok régióban még májusban is alig éri el a +19 fokot. Októberben megközelíti ugyanezt a jelet.

Az Égei-tenger sótartalmában megelőzte a Fekete-tengert. Ezért itt nagy a sűrűség. Az úszás könnyű, a víz folyamatosan a felszínre löki az emberi testet. De fürdés után feltétlenül öblítse le a sót friss vízzel.

A turisták számára nem csak tengerparti nyaralást, hanem városnéző üdülést is szerveznek itt. Van egy csodálatos múzeumsziget az Égei-tengerben. Delosnak hívják. A tudósok megállapították, hogy a civilizáció már jóval az athéni Akropolisz építése előtt virágzott itt. Delos mellett nagy érdeklődésre tartanak számot a lakott szigetek, különösen Mykonos. A hollywoodi hírességek szeretnek itt pihenni. Általában véve az Égei-tengeren minden sziget gyönyörű, itt csodálatosan lehet pihenni.

Ajánlott: