A Szerb Köztársaság Kelet-Európa fejlett multinacionális állama. A Balkán-félsziget déli részén található. 2000 óta az ENSZ tagja, 2012-től az Európai Unió tagjelöltje. Közigazgatásilag az ország több régióra oszlik. Koszovó és Vajdaság az utóbbi időben autonómnak számít. Az utolsó régió Európa legmultikulturálisabb régiója.
A település története
Kr. u. 6. századtól e. ősi szláv közösségek kezdtek megjelenni a modern Szerbia területén. Nagyrészt a Balkán-félsziget nyugati vidékein laktak. Százötven évvel később olyan proto-állami társulások kezdtek kialakulni, mint a Dukla, Travunia, Zahumye és Pagania. Közülük a legnagyobb és legnépesebb a Szerb Fejedelemség volt. Hosszú ideig a b alti államok összes régiója a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt állt. A 14. században a szerb fejedelemségnek sikerült megvédenie függetlenségét. Így kezdett kialakulni a modern állam. Az 1330 és 1350 közötti időszakban a fejedelemség gyorsan virágzott. Ennek ellenére a század vége felé Szerbiát ismét meghódították. Most azzá váltaz Oszmán Birodalom közigazgatási területe. A következő évszázad során több ezer török érkezett a fejedelemség területére. Figyelemre méltó, hogy a 16. század közepén Szerbia lakossága az Oszmán Birodalom bennszülött képviselőinek feléből állt.
A 17. század végén a fejedelemség az osztrák állam része lett. 1810 elejétől több nagyobb felkelés is zajlott Szerbiában. A polgárháború több ezer emberéletet követelt. És csak 1878-ban hirdették ki Berlinben az állam régóta várt függetlenségét. A 20. század elején az új ország olyan területeket fogl alt magában, mint Koszovó, a szandzsák része és Macedónia. Az első és a második világháború alatt az állam elvesztette birtokainak egy részét. Montenegró 2006-ban, Koszovó pedig néhány évvel később vált el Szerbiától.
Demográfia
Az országban az első népszámlálásra csak 2011 végén került sor. Szerbia demográfiája már akkor is negatív volt. A népszámlálás szerint az ország lakossága körülbelül 7,5 millió fő volt. Ugyanakkor a legnagyobb számot az ország déli és északi régióiban jegyezték fel. Hasonló mutatókkal Šumadija, Belgrád és Vajdaság következik. Ami Koszovót illeti, lakossága valamivel több, mint 1,7 millió lakos. A demográfiai válságot tetézi a magas halálozási arány. E mutató szerint Szerbia minden európai ország előtt áll. A halálozási arány közel 40%-kal haladja meg a születési arányt. Az átlagos várható élettartam 74 év. A 2000-es évek közepe óta a nagycsalád óriási ritkaságnak számít.
Az elmúlt években 0%-on tartják a migráció mértékét az országban. Ráadásul évente több tízezer fiatal, munkaképes ember hagyja el Szerbiát.
Többnemzeti felállás
Szerbia lakosságának 83%-a őslakos. A következő túlnyomó népcsoport a magyarság. Részesedésük körülbelül 4%. A magyarság nagy része a Vajdaságban összpontosul. A többi legszámosabb nemzetiség közül érdemes kiemelni a cigányokat, horvátokat, bosnyákokat, szlovákokat, oláhokat, montenegróiakat, románokat és macedónokat. Koszovóban az albánok alkotják a lakosság többségét - több mint 93%-át. A bosnyákok, szerbek és törökök következtek. Szerbia vallási szempontból liberális ország. A lakosság nagy része az ortodox egyházhoz tartja magát. A keresztények aránya körülbelül 85%. katolikus plébánosok - körülbelül 5,5%. A többi lakos vagy muszlim vagy protestáns.
Szerbia lakossága
Az 1990-es évek óta a köztársaság demográfiai mutatói sok kívánnivalót hagynak maga után. Az ország hatóságai megpróbálják a lakosokat a születésszám növelésére ösztönözni, de a gazdasági instabilitás és a politikai feszültségek negatív szerepet játszanak.
1990 és 1995 között Szerbia lakossága mindössze 180 ezer fővel nőtt. Ezen időszak végére a lakosság 7,74 millió lakos volt. A következő években a szerb népességszámláló hanyatlásnak indult. A negatív dinamika a mai napig megfigyelhető. 1995-től 2005-ig a számSzerbia lakossága 300 ezer fővel csökkent. A következő 10 évben további 4%-ot esett. A helyi lakosok elvándorlása és a megnövekedett halálozási arány következtében a köztársaság évente akár 0,49%-át veszíti el lakosságának.
2015-ös szám
2015 szeptemberére csaknem 25 ezer fővel csökkent Szerbia lakossága. Szakértők megjegyzik, hogy az év végére a számok meghaladják a 33 000 lakost. Ennek eredményeként 2016 januárjára a köztársaság lakossága 7,09 millió főre csökken. Így a népességnövekedés ismét negatívnak bizonyul, és körülbelül -0,47% lesz.
2015-ben mintegy 60 ezer gyermek született, és másfélszer többen h altak meg. A természetes növekedés -50% maradt. Szerbiában évek óta nem volt migrációs beáramlás.
Érdekes, hogy naponta körülbelül 180 gyermek születik az országban. Ugyanakkor a halálozási arány akár 270 ember is lehet. Az ebből eredő napi népességfogyás 90 körül marad.
