A szentpétervári Palota tér vitathatatlan építészeti dominanciája a híres Alexandria-oszlop. Gyermekkora óta képe bekerült az orosz emberek több generációjának tudatába, még azokba is, akik soha nem jártak a Néva partján. De Puskin tankönyvi verseit, ahol megemlítik, mindenki ismeri. Ugyanakkor nem mindenki emlékszik majd arra, hogy az alexandriai oszlopot az orosz fegyverek Napóleon felett aratott győzelmének emlékére emelték az 1812-es honvédő háborúban. Gyakran úgy tekintenek rá, mint az építészeti együttes szimmetriatengelyére és a teljes kompozíció középpontjára, amely egyetlen egésszé egyesíti Rossi és Rastrelli zseniális alkotásait. Természetesen ez puszta egyezmény, de nemcsak a Palota tér, hanem egész Szentpétervár szimbolikus központjának tekintik.
A teremtés története
A Palota tér alexandriai oszlopát a nagy építész, Auguste Montferrand terve alapján állították fel. Felállításában van egy bizonyos elem a véletlennek. Montferrand negyven évet szentelt életéből a Szent Izsák-székesegyház építésének. Az oszlopcsarnokok építéséhez gránitot bányásztak a karéliai sziklákban. Az egyik monolitikusA nyersdarabok ezer tonnát nyomtak, rózsaszín gránitja pedig elképesztő minőségű volt. A hossza is jócskán meghaladta az előírtat. Kár volt a természet ilyen ajándékát levágni. És úgy döntöttek, hogy az egész monolitot felhasználják. Az Alexandria oszlop közvetlenül a monolit tuskó gyártási helyén készült. A munkát orosz kőfaragók végezték. A Néva menti fővárosba való szállításhoz speciális uszályt kellett tervezni és építeni. Az akció 1832-ben zajlott. A rendeltetési helyre szállítás és az összes előkészítő munka után a végső telepítés mindössze másfél órát vett igénybe. Az alexandriai oszlopot karrendszeren keresztül, a fővárosi helyőrség két és fél ezer munkásának és katonájának fizikai erőfeszítésével hozták függőleges helyzetbe. Az építkezés 1834-ben fejeződött be. Kicsit később a talapzatot díszekkel díszítették, és alacsony kerítéssel vették körül.
Néhány műszaki részlet
A Palota téri oszlop a mai napig a legmagasabb ilyen jellegű diadal épülete egész Európában. Magassága 47 és fél méter. Gondosan polírozott, és teljes hosszában azonos átmérőjű. Ennek az emlékműnek az is különlegessége, hogy semmi sem rögzíti, és kizárólag saját súlyának hatására áll szilárd alapokon. Nincs is olyan messze az épület kétszázadik évfordulója. De ezalatt a hatszáz tonnás monolit függőlegesétől a legkisebb eltérést sem észlelték. Az alapozás megsüllyedésének nyomai nincsenekalatta. Ilyen volt Auguste Richard Montferrand mérnöki számításának pontossága.
A háború alatt bombák és nagy hatótávolságú tüzérségi lövedékek robbantak fel az oszlop közelében. Az alexandriai oszlop túlélte azokat, akik rálőttek, és láthatóan nagyon sokáig rendületlenül állni szándékozik. A tetején lévő fém angy alt sem rögzíti semmi, de nem is fog repülni sehova.
