Mississippi a huszadik állam, amely az Egyesült Államok része lett. Olyan mutatóban, mint a népesség, 31 helyen áll az országban. A legnagyobb helyi város és egyben fővárosa Jackson. A régió hivatalos neve oroszra fordítva azt jelenti: "magnólia állam".
Egy rövid történelem
Körülbelül ezer évvel ezelőtt nagyszámú indián törzs élt ezen a területen. Sokan közülük meglehetősen magas fejlettségi szinten voltak. Az első európaiak, akik itt megjelentek, a Hernando de Soto által 1540-ben vezetett spanyol expedíció tagjai voltak. Az állam területét 1682-től több mint 80 évig a Bourbon-dinasztia ur alta. 1763-ban a britek kiszorították őket, akik nem sokáig bírtak itt. Tizenhat évvel később a jelenlegi Mississippi államot és számos más szomszédos régiót elfogl alták a spanyolok. 1817. december 10-én az Egyesült Államok része lett.
Földrajzi elhelyezkedés
Mississippi összterülete közel 126 ezer négyzetméterkilométerre. Az állam az állam déli részén, egy enyhén dombos síkságon található. Keleten Alabamával, északon Tennessee-vel, északnyugaton Arkansasszal és délnyugaton Louisianával határos. A déli részét a Mexikói-öböl mossa. Különösen kiemelkedik a terület, amelyet a legnagyobb helyi folyó, a Mississippi és bal oldali mellékfolyója határol, amelyet Yazoo-nak hívnak. Ezen a helyen a nagyon termékeny talajok jellemzőek, amelyekben a csernozjom dominál. A terület körülbelül felét erdő borítja.
Időjárás
Mississippiben forró, párás nyár van. Az egyetlen kivétel az északkeleti régiók, ahol frissebb a levegő. A tél az egész területen meglehetősen meleg. A januári hőmérő 6 és 10 fok között alakul. Ami a csapadékot illeti, mennyiségük fokozatosan növekszik északról délre. Évente átlagosan körülbelül 1300 millimétert esnek. Érdekes jellemzőnek számítanak a meglehetősen gyakori tornádók, amelyektől a déli régiók rendszeresen szenvednek. Évente átlagosan 27 ilyen, különböző intenzitású és időtartamú hurrikán érkezik a Mexikói-öbölből.
Népesség
Az Egyesült Államok kormánya által 2010-ben végzett legutóbbi népszámlálás adatai alapján Mississippinek csaknem 3 millió lakosa van. Történelmi adatok szerint a múlt század harmincas éveiben a területén élő emberek több mint fele afroamerikai volt. Ebből azonban mintegy 360 ezertöbb évtizedre kivándoroltak az állam nyugati és északi részébe, hogy jobb életet keressenek. Bárhogy is legyen, jelenleg a helyi lakosok 37%-a a negroid faj képviselője. Ebben a mutatóban Mississippi vezeti a nemzetet. Az állam egyes városaiban és területein (a központban és a délnyugaton) általában a néger lakosság dominál. A lakosság kevesebb mint 1%-a ázsiai.
Gazdaság
Mississippi az állam egyik leginkább mezőgazdasági területe. A leginkább termesztett növény itt a szójabab, a gyapot és a rizs. A h altenyésztés és a baromfitenyésztés jól bevált. Az ipar rohamos fejlődése a térségben a huszadik század harmincas éveiben indult meg. Ezt elősegítette az akkoriban fellelhető meglehetősen nagy olaj- és földgáztartalék. Ezzel párhuzamosan a kormány számos más feldolgozóipart is elindított, például számos fa-, élelmiszer- és vegyiparban működő vállalkozás épült. Magas hasznot hoz a kincstárnak a Mexikói-öbölben létesített halászat, szerencsejáték, valamint egy űrközpont és több katonai bázis a St. Louis-öbölben. Mindezek ellenére Mississippi államban az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó jövedelem szintje az egész államban.
