Egy igazi turista, aki a következő útjára indul, mindig megtervezi, hogy milyen látnivalókat keressen fel. Sok ilyen hely van Párizsban - a Louvre, az Eiffel-torony, a Champs Elysees. De a cikkben a parkról fogunk beszélni, amelyet látnia kell a saját szemével. Ez a Luxembourg-kert. A város történelmi részében található, része a híres palotaegyüttesnek, amely luxusában és pompájában nem marad el Versailles-tól.
Utazás a történelembe
Az olasz Maria Medici hozzájárult e csodálatos park és palota kialakulásához. A 16. században IV. Henrik király özvegyeként elrendelte a kert kialakítását egy tájház körül, amely távol helyezkedett el a főváros nyüzsgésétől. A palotaprojekt a Palazzo Pitti képe alapján készült. Maria gyermekkorát töltötte benne (messze Firenzében). Mint tudják, ez az olasz város a világ egyik fő építészeti gyöngyszeme, és még mindig meglepi a modern mérnököket az épületformák összetettségével és pompájával.
Az eredeti elképzelés szerint a palota-parkegyüttesnek hatalmas erdőterületekkel, mesterséges tavakkal, buja virágágyásokkal kellett volna rendelkeznie. Merthogy a növények mindent megkapjanak, amire szükségük volt (és a telek elég nagy volt), 1613-ban megkezdődött a vízvezeték építése. Több mint tíz évig tartott.
1617-ben a párizsi Luxembourg-kert kibővítette birtokait. Ezek szomszédos területek voltak, amelyek korábban a római katolikus egyház szerzetesrendjéhez tartoztak.
A 17. században a párizsiak a parkot kiváló pihenőhelyként ismerték el. Emberek tömegei kezdték meglátogatni. A 18. században a Luxembourg-kertek igazi inspirációt jelentettek. A parkot meglátogatta Jean-Jacques Rousseau francia író, gondolkodó és filozófus, valamint Denis Diderot, a híres oktató és drámaíró. Guy de Maupassant rajongott a botanikus kertért és a faiskoláért.
Múlt az idő, megváltoztak a palota és parkjainak tulajdonosai. Velük együtt a terület átalakult. Marie de Medici unokája, XIV. Lajos kiadta a parancsot, hogy változtassák meg a kert közepén álló épületek környékét. Ezt egészítette ki az Avenue de l'Observatoire csodálatos festménye.
1782-ben a birtokot helyreállították. A munkálatok során a park területéből több hektár veszett el. Ezeket a változásokat Provence grófja kezdeményezte, aki később XVIII. Lajos király lett.
Az egyházi javak, nevezetesen a szerzetesek kolostorának lefoglalása után a park területe nagyobb lett, és a mai napig az.
Luxemburgi kertek szíve
A park egyik fő látványossága a Maria Medici által épített palota. A királynő unta a Louvre-i életet. Talán hiányzott neki az olaszországi otthona. Ezért döntöttem úgy, hogy feltöröm a birtokotPárizs külvárosában, ahol visszavonulhat, és elfelejtheti a városi nyüzsgést.
A firenzei minta szerint dolgozó építész mégis valami egyedit alkotott, tele francia lélekkel.
Ez az építészeti emlék túlélte a leghihetetlenebb eseményeket, több tulajdonost cserélt. Még egy börtön szerepét is meglátogatta, amely körülbelül 800 foglyot tartalmazott. A híres forradalmár, Georges Danton is fogolyként járt a palota területén. Odaérve kijelentette, hogy a foglyok kiszabadítását tervezi. De a sors másként döntött, és neki magának is közéjük kellett válnia.
Carpo-kút
A festői épületek mellett a párizsi Luxembourg-kert más látnivalókkal is rendelkezik. Például a Csillagvizsgáló szökőkútja. A park déli részén található. A szökőkút 1874-ben jött létre, több építész egyidejű közös munkájának köszönhetően.
Az építmény közepén, egy dombon négy nő Európát, Ázsiát, Afrikát és Amerikát képviseli. Meztelen testükkel az armilláris gömböt támogatják, amelyben a földgömb található.
Nyolc ló van a középső szinten. Dinamikus stílusban készülnek, mintha előre rohannának. Mellettük halak, alattuk teknősök, akik vízsugarat engednek ki.
Nem ez az egyetlen szökőkút a Luxembourg-kertben, amely figyelmet érdemel.
Medici-kút
Mária parancsára a park egyik legcsodálatosabb építészeti építménye készült el. A róla elnevezett szökőkút a Medici. A projekt építésze voltSalomon de Brosse. A szerkezet kezdetben barlang volt, de később megváltozott.
A Luxembourg-kertben található Medici-kút számos szobrot tartalmaz. Az oldalakon Léda és a hattyú néznek egymásra. A központi kompozíció később, 1866-ban jelent meg. Auguste Ottin lett a szerzője. Polyphemus mítoszának illusztrációja: lent meztelenül Galatea és Acis hevernek egymás karjában, felettük pedig ugrásra készen egy hatalmas Kentaur.
A szökőkút elülső része tószerű. Vizeiben több halfaj él. Közülük a legnagyobb populációt a harcsa képviseli.
Szobrok
A kert kanyargós ösvényein sétálva még sok egyedi építészeti emléket láthatunk. Több száz szobor található a park különböző részein.
Frederic Bartholdi első „Szabadság-szobra”, francia királynők, az ország kiemelkedő nőinek szobrai, például Savoyai Louise – ez csak néhány nagyszerűség. Mindezt a Luxembourg-kertben őrzik.
Itt vannak az ókori görög mítoszok és állatok hőseinek szobrai.
Művészeti Múzeum
A parkban található egy másik hely, amely vonzza a turistákat. Ez egy múzeum a Luxembourg-kertben. A 18. század közepén királyi festményekből rendeztek kiállításokat a falai között. Ez lett a múzeum történetének kiindulópontja, az első hely, ahol egyedülálló remekműveket nyitottak meg a nagyközönség előtt.
A 19. század elejénitt állították ki a kortársak munkáit, így a művészek életük során bemutathatták művészetüket.
A múzeum ma eredeti kiállításokra, tematikus rendezvények szervezésére várja a látogatókat.
Természet a parkban
Természetesen a palota és park együttes nem képzelhető el parkosított területei nélkül. A parkban lévő növények nem hagyják abba a virágzást a meleg időszakban. Az itt dolgozó kertészek mindig elfogl altak. Évente háromszor változtatják a virágágyások növényfajtáit. Ily módon hihetetlen dekoratív tájat lehet elérni.
A legmelegebb hónapokban a látogatók cserepes növényeket láthatnak. Ezek datolyapálmák, leanderek, narancs- és gránátalmafák. Ugyanakkor egyes fajok kétszáz éve nőnek itt. Máskor az üvegházban vannak kiállítva.
A szerzetesek által ültetett alma- és körtefák szétterítik ágaikat a kerítés közelében.
A kertben minden növény nagyon jól tűri a betegségeket és a rossz időt. Az olyan fák, mint a gesztenye, hárs, juhar, rendkívüli hangulatot teremtenek, és számos madárfajnak adnak otthont.
Modern szabadidő
Ma a Luxembourg Gardens az egyik legjobb hely a kikapcsolódásra Párizsban. Idős házaspárok jönnek ide, hogy lassan barangoljanak az árnyékos utcákon, olvassák kedvenc könyveiket a padokon.
Az aktív szerelmesek bérelhetnek lovaskocsit vagy lovagolhatnak pónilovakon. A parkban kosárlabdázni és teniszezni lehet. Ha jobban tetszikelmejátékok, próbálja ki a sakkot a helyi régi idősekkel.
A „Guignol” miniatúrák kőszínháza egyetlen gyermeket sem hagy közömbösen. Szinte minden nap vannak izgalmas előadások. A gyerekek különleges játszótereken szórakozhatnak csúszdákkal és hintákkal. Itt akár régi körhintákon is lovagolhat, vagy vízre bocsáthat egy csónakot a legnagyobb Grand Bassin-tóban.
A napsütéses napokon a park látogatói gyakran az üvegház falai közelében helyezkednek el.
Munkaidő
Érdemes megjegyezni, hogy a park nem mindig látogatható. Ennek az az oka, hogy az alkalmazottak bizonyos munkákat végeznek annak javítása, a terület megtisztítása és a meghibásodások megszüntetése érdekében.
Áprilistól október végéig a kert reggel fél nyolctól este kilencig tart nyitva. Novemberben változik a menetrend, kevesebb idő jut a látogatásra - reggel nyolctól este ötig.
A parkba könnyű eljutni – csak szálljon fel a metróra, és szálljon le az Odeon állomáson.
Ha kirándulni készül, feltétlenül készítsen listát arról, hogy mit szeretne meglátogatni Párizs nevezetességeit. Nem nehéz leírást találni egyikről sem, de ahogy mondani szokás, jobb egyszer megnézni. Mi lehet izgalmasabb, mint belecsöppenni a múlt világába, megérinteni a történelmet, elképzelni magát királynőként, aki a birtokán sétál?
