Katalónia egy autonóm régió Spanyolországban. Fővárosa Barcelonában található. A nacionalista érzület történelmileg erős volt ebben a régióban. A katalánok többször is megpróbálták már kikiáltani függetlenségüket. Jelenleg el tudtak érni egy bizonyos autonómiát, de Spanyolország nem hajlandó elismerni őket külön államként.
Háttér
Katalónia egy olyan régió, amelynek az elszakadás és a formális függetlenség megszerzése iránti vágyról az utóbbi időben sokat beszéltek. Jelenleg talán ez a legmasszívabb szeparatista mozgalom az egész európai kontinensen.
Katalónia kezdetben az ibériaiak által lakott terület volt. Észak-Afrikából költöztek ide. Az ie 2. században Barcelona virágzott a római uralom alatt.
A 8. században a mórok megszállták Spanyolországot. A Barcelona is az ő nyomásuk alá került. Csak a Karolingok tudták kiűzni a mórokat Katalóniából.
1871-ben Katalónia megpróbált elszakadni Spanyolországtól, de a tárgyalások eredményeként a régió úgy döntött, hogy a királyság része marad.
A legközelebbi alkalommal Katalónia parlamentje az 1930-as években próbálta kikiáltani a függetlenséget. De a republikánus kormány illegálisnak ismerte el ezeket a kísérleteket, a felbujtókatletartóztatták.
1979-ben Katalónia autonóm státuszt kapott. Ez azt jelentette, hogy a régióban elismerték a katalán nyelvet. Ezentúl az autonómiának saját kormánya lehet, amely egyúttal tulajdonképpen a spanyol alkotmányos monarchia államrendszer része.
A kormány összeül Barcelonában. A 14. század közepén létezett Cortes-gyűlések utódjának tekinti magát. Carles Puigdemont jelenleg Katalónia irányítója.
2006-ban a régió autonóm státuszát kiterjesztették. Viszonylagos anyagi függetlenséget kapott.
Függetlenségi Mozgalom
Ugyanakkor a Katalónia függetlenségéért folytatott politikai mozgalom rendkívül népszerű volt. Aktivistái azzal érvelnek, hogy a katalán nemzet kulturálisan és történelmileg elszigetelt, ami azt jelenti, hogy teljes szuverenitásra kell törekednie.
A katalán szeparatizmus jelenleg csak méretében és népszerűségében hasonlítható a skót szeparatizmushoz.
A korábbi kudarcok ellenére a Katalán Függetlenségi Mozgalom 2009-ben és 2010-ben szuverenitási népszavazást szervezett, amely közvélemény-kutatások formájában valósult meg. Akkor a polgártársak körülbelül 90%-a a függetlenség mellett emelt szót. 2012-ben került megrendezésre a Függetlenségi Menet, amelyen mintegy másfél millióan vettek részt.
2012-ben csak a katalán szuverenitás hívei nyerték meg a regionális választásokat. Már 2014-re készült a népszavazás a Spanyolországtól való elszakadásról. A spanyol kormány pedig ragaszkodott ahhoz, hogy eza népszavazásnak nem szabadna megtörténnie. A tárgyalások eredményeként befagyasztották. Ehelyett felmérést készítettek az autonómia politikai jövőjéről, amelynek nem volt jogi ereje. A válaszadók körülbelül 80%-a a függetlenség mellett szólt.
2015-ben az előrehozott katalán parlamenti választások eredményeként az eredeti „Együtt az igenért” néven futó koalíció nyert, a szintén sok szavazatot kapott Népi Egység jelöltjeivel együtt elfogadták a az önálló államalakítás folyamatát elindító dokumentum.
Az év végén a regionális parlament megszavazta a Spanyolországtól való elszakadást. A spanyol alkotmánybíróság semmisnek nyilvánította ezt a határozatot.
Barcelona
Katalónia fővárosa és legnagyobb városa Barcelona. Az azonos nevű tartománynak is nevezik. Itt két hivatalos nyelvet ismernek el hivatalosan - a spanyolt és a katalánt.
Barcelona (Katalónia) gazdasága rendkívül fejlett. Érdemes megjegyezni, hogy ez a város lett a kontinentális Európa egyik első régiója, amelyből az iparosodás kezdett fejlődni. Mint sok más helyen, itt is a textiliparlal kezdődött minden. A 19. század előestéjén volt. A század közepén Katalónia fővárosa már a gépgyártás és a textilipar jelentős központja volt. Aztán az ipari termelés kezdett fontos szerepet játszani egész Barcelona fejlődésében.
Jelenleg a fő termelési területek továbbra is a vegyipar, az autóipar,gyógyszeripar, textilipar és elektronikai ipar. Nagy autó-összeszerelő üzemek találhatók Katalónia fővárosában.
Az autonómia városai
Nemcsak Barcelona számít itt jelentős településnek. Katalónia kulcsvárosai közé tartozik Tarragona is. Itt található az egyik legnagyobb spanyol kikötő. A lakosság körülbelül 140 ezer.
Katalónia másik fontos városa Lleida. Körülbelül 140 ezren is élnek itt, évente megrendezik a Reconquista fesztivált. Ez egy színes karnevál, amely a középkorig nyúlik vissza. A keresztények győzelmének szentelték a Katalóniát birtokló mórok felett.
Girona körülbelül 100 000 embernek ad otthont. Ez a város híres szinte teljesen megőrzött középkori építészetéről, amely évente több ezer turistát vonz.
Manresa Katalónia ipari központja. Itt fejlődik az üveg-, kohászati és textilipar. Körülbelül 75 ezer ember él.
Az autonómia fontos közlekedési központja Sabadellben található. Itt fut össze két nemzetközi autópálya, valamint számos spanyol városba vezető útvonal. Több mint 200 ezer ember él Sabadellben.
Katalónia lakossága
Katalóniában összesen körülbelül 7 és fél millió ember él. Körülbelül egyharmaduk katalán nemzetiségű. Főleg katalánul beszélnek, második nyelvként pedig spanyolul.
A lakosság többi részét a spanyolok uralják. Ezek körülbelül 45%. Ezek Murcia, Andalúzia és Extremadura lakói. A legtöbben az elmúlt 10-15 évben Katalóniába költöztek. Több mint 10%-a külföldi. Többnyire Latin-Amerikából származnak.
Jelenleg Katalónia népsűrűsége a legmagasabb Spanyolországban. Katalóniában 225 ember négyzetkilométerenként, Barcelonában pedig kétezer ember négyzetkilométerenként.
katalán
Az etnikai katalánok beszélnek katalánul. A román stílus csoportjába tartozik. Ugyanakkor sok közös vonása van a spanyollal, de legközelebbi rokona a Dél-Franciaországban gyakori provence.
A katalán nyelvet először a 12. században használták. A spanyollal együtt a katalán is elismert államnyelv az autonómiában. Ugyanakkor az iskolákban és az egyetemeken az oktatás kizárólag katalán nyelven folyik.
Függetlenségi népszavazás
A hivatalos spanyol hatóságok aktív ellenállása ellenére Katalóniában 2017. október 1-jén tartották a népszavazást.
A szavazás megakadályozása érdekében Spanyolország három rendvédelmi kompot küldött Katalóniába. Az autonómia főügyésze elrendelte, hogy a helyi rendőrség kerüljön a polgárőrség közvetlen alárendeltségébe. Segítségükkel bizonyítékokat gyűjtöttek a népszavazás illegitimitására, valamint a spanyol hatóságok megpróbálták megzavarni azt.
A résztvevőket őrizetbe vették és megverték. Számos szavazóhelyiség bejáratát lezárták. Lefogl alták a szavazólapokat és az urnákat, melyekbenmár kimaradtak.
Népszavazás eredménye
A katalóniai népszavazás azonban mégis megtörtént. Az autonómia kormánya megállapította, hogy Katalónia ötmillió 300 ezer lakosából több mint kétmillió 200 ezer ember tudta kifejezni civil álláspontját. Így a választói részvétel 43% volt.
Kicsivel több mint kétmillióan adták le voksukat a függetlenségre, ami a szavazók több mint 90%-át tette ki. 177 ezren voltak ellene. Ez kevesebb, mint 8%-a az urnákhoz érkezett szavazók számának.
A népszavazás következményei
Katalónia vezetője, Puigdemont a népszavazás másnapján bejelentette, hogy a nézeteltérések leküzdéséhez harmadik erők részvételére van szükség. Csak ők tudják megoldani a Madrid és Barcelona közötti konfliktust.
A kiválás ellenzői ragaszkodnak ahhoz, hogy a függetlenség az Európai Unióból való automatikus kilépést és az euró elhagyását jelentené. Emiatt pedig komoly gazdasági problémák merülnek fel.
2017. október 10-én Carles Puigdemont hivatalos beszédet mondott a parlamentben. Ugyanezen a napon aláírta a függetlenségi okmányt. Később felfüggesztették, hogy a Madriddal folytathassák a tárgyalásokat.
Még mindig nem világos, hogy a helyzet hogyan alakul a jövőben. A spanyol kormány elnökének, Mariano Rajoynak a sajtószolgálatának vezetője például megfenyegette Puigdemontot, hogy ugyanúgy végez majd, mint Luis Companys katalán vezető. A francoisták ölték meg 1940-ben.
