A kíséret teszi a királyt, a mellékfolyók pedig a nagy folyókat. Megtöltik vízzel a főcsatornát, kialakítják annak medencéjét és partvonalát. Számuk egytől több tucatig változhat. Az Urál összes mellékfolyója hosszában elmarad tőle. Egymás között az áramlás irányában balra és jobbra vannak osztva.
Ural
Az Urál ősi neve Yaik. Így hívták 1775. január 15-ig, amíg II. Katalin orosz császárné rendeletével át nem nevezte a folyót. Az ok a Pugacsov-lázadás volt, miután leverték a terület számos földrajzi nevét megváltoztatták, hogy minden említést kitöröljenek az emberek emlékezetéből.
A folyó Európában a 3. helyet foglalja el hosszát tekintve, csak a Duna és a Volga előzi meg. Ez a második legnagyobb vízi artéria, amely táplálja a Kaszpi-tengert. Az Urál forrása a Kerek-hegy (Ur altau-gerinc, Baskíria) lejtőjén található, 637 méteres magasságban. Az Urál első mellékfolyói - egy névtelen folyó a bal oldalon, a jobb oldalon Chagan (az egyik legnagyobb) kevesebb, mint egy kilométerre folyik a forrástól. Számuk összesen 82: 44 - jobb, 38 - bal.
A főcsatorna hossza 2428 kilométer. Oroszországban először Baskíria, majd a cseljabinszki és az orenburgi régión keresztül folyik át. Sőt, az utóbbiban az Ural áthalad az 1164 km-es orosz útvonal nagy részén. Kazahsztánban 1082 kilométeren keresztül szállítja vizeit az Atyrau és Nyugat-Kazahsztán régiókon keresztül.
A medence területe (maga folyó, deltája, az Urál mellékfolyói, víztározók) 231 000 km2. A Felső-Ural egy hegyi sekély (legfeljebb 1,5 m) folyóhoz hasonlít, akár 80 méter széles. Verkhne-Uralszktól lapos jelleget kap. Aztán Orszkba, a sziklás partokon át, tele van hasadékokkal. A folyó jobb mellékfolyója után a Szakmara megnyugszik, széles kanyargós, nyugodt áramlású csatornát kap.
Jobb
Ha ránézünk a térképre, a folyó úgy néz ki, mint egy görbe fa, középen megvastagodva és rövid ágakkal. A legtöbb mellékfolyó hossza nem haladja meg a 20 kilométert. Az Ural folyó jobb oldali mellékfolyói, bár meghaladják a bal oldaliak számát, a teljes vízmennyiséget tekintve alacsonyabbak náluk. A nagy folyók közé tartoznak a folyók (hosszúság km-ben):
- Guberlya – 111;
- Kis somfa – 113;
- Irtek – 134;
- Tanalyk – 225;
- Chagan – 264;
- Big Dogwood – 172;
- Sakmara – 798.
Az Urál legnagyobb jobboldali mellékfolyója a Szakmara. Amellett, hogy a folyó megfelelő hosszúságú, számos 2. rendű mellékfolyója van. Szinte párhuzamosan folyik a főcsatornával. Felső folyása a magas, meredek partú hegyi folyókra jellemző, közép- és alsó folyása széles, nyugodt,lapos folyó.
A jobb oldali mellékfolyók listája:
| A mellékfolyó neve | Összefolyás a torkolattól (km) | A folyó hossza (km) |
| Chagan (Shagan, Big Chagan) | 793 | 264 |
| Frontier | 885 | 80 |
| Bykovka (Big Bull) | 897 | 82 |
| Embulatovka | 901 | 82 |
| Irtek | 981 | 134 |
| Kosh | 1002 | 47 |
| Nagy fogpiszkáló | 1192 | 16 |
| Kamysh-Samarka | 1202 | 26 |
| Elshanka (Tokmakovka) | 1229 | 18 |
| Kulcsok | 1237 | 19 |
| Lánc | 1246 | 13 |
| Kargalka (Nagy Kargalka) | 1262 | 70 |
| Sakmara | 1286 | 798 |
| Alabaytalka | 1484 | 12 |
| Elshanka | 1518 | 15 |
| Szárazvölgy | 1531 | 12 |
| Mechetka (Kukryak) | 1541 | 19 |
| Aksakalk | 1555 | 18 |
| Száraz folyó | 1407 | 12 |
| Kötés |
1436 |
28 |
| Karalga | 1558 | 21 |
| Piszkos 1. | 1559 | 12 |
| Pismyanka | 1583 | 18 |
| Elshanka | 1596 | 17 |
| Kinderla (Linnet) | 1614 | 22 |
| Száraz folyó | 1622 | 22 |
| Guberlya | 1633 | 111 |
| Tanalik | 1827 | 225 |
| Big Urtazymka | 1885 | 87 |
| Sovány | 2002 | 81 |
| Big Dogwood | 2014 | 172 |
| Yangelka | 2091 | 73 |
| Kis somfa | 2172 | 113 |
| rozsda | 2177 | 16 |
| Yamskaya | 2264 | 20 |
| Yalshanka (Elshang) | 2293 | 11 |
| Karanelga | 2316 | 13 |
| Mindyak | 2320 | 60 |
| Kis Tustu | 2361 | 18 |
| Tarlau | 2376 | 11 |
| Kurgash | 2381 | 21 |
| Birsya | 2390 | 30 |
| Baral | 2398 | 21 |
Balra
A legnagyobb bal oldali mellékfolyók (hosszúság km-ben):
- Zingeyka –102;
- Bolshaya Karaganka – 111;
- Urta-Burtya – 115;
- Gumbaika - 202;
- Big Kumak – 212;
- Mellkas - 174;
- Vagy - 332;
- Ilek – 623.
Balaz Urál folyó mellékfolyója - Ilek - a Mutodzhar-hegységből (Dél-Kazahsztán) ered. A folyó közelében egy jól kidolgozott völgyben két ártéri terasz található, amelyek számos holtági tóban és csatornában gazdagok. A medence összterülete 41300 km2, az éves vízhozam kb. 1500 m3, az átlagos vízhozam 40 m³/s. Az Ilek tipikus sztyeppei folyó, erős tavaszi áradásokkal. Az Urál legnagyobb bal oldali mellékfolyója, a hatalmas vízgyűjtő terület ellenére, nem vallja magát a legdúsabbnak.
Bal oldali mellékfolyók:
| A mellékfolyó neve | Összefolyás a torkolattól (km) | A folyó hossza (km) |
| Névtelen | 905 | 21 |
| Solyanka (Jaxsy-Bourlue, Jaxy-Burlue) | 924 | 51 |
| Fekete | 1173 | 96 |
| Fogpiszkáló | 1196 | 17 |
| Krestovka | 1221 | 19 |
| Donguz | 1251 | 95 |
| Ilek | 1085 | 623 |
| Névtelen | 1471 | 14 |
| Berdyanka | 1323 | 65 |
| Burtya | 1404 | 95 |
| Urta-Burtya | 1480 | 95 |
| Tuzlukkol (Tuzluk-Kul) | 1500 | 20 |
| Karagashty | 1514 | 13 |
| Burly | 1528 | 37 |
| Névtelen | 1557 | 13 |
| Zhangyzagashsay (Dzhangyz-Agach-Say) | 1569 | 12 |
| Alimbet | 1595 | 45 |
| Névtelen | 1629 | 12 |
| Terekla (Kosagach) | 1641 | 23 |
| Shoshka (Kupa) | 1662 | 47 |
| Kiabálás | 1715 | 332 |
| Big Kumak (Kuma, Kumak) | 1733 | 212 |
| Mellkas (Suyndyk) | 1828 | 174 |
| Tashla | 1847 | 31 |
| Burle | 1860 | 29 |
| Alsó lúd | 1907 | 18 |
| Közepes liba | 1916 | 15 |
| Felső liba | 1938 | 23 |
| Nagy Karaganka (Karaganka) | 1959 | 111 |
| Bűnös | 2018 | 10 |
| Száraz | 2037 | 16 |
| Zingeyka | 2104 | 102 |
| Gumbeika | 2116 | 202 |
| Száraz folyó | 2136 | 31 |
| Tolvajok (Asche-Butak, Kara-Butak) | 2217 | 26 |
| Urlyada | 2274 | 42 |
| Kandybulak | 2343 | 23 |
Használja
Ural nem hajózható folyó. Felhasználásának fő iránya a turizmus és a horgászat. Az Urál mellékfolyói szépségük és halak jelenléte szempontjából nem alacsonyabbak a fő csatornánál, csaknem 30 faj található bennük. Sok turistabázis épült a partokon.
A folyó által alkotott tavak felkeltik a vadon szerelmeseinek figyelmétpihenés. Gyönyörű homokos strandok, nyugodt csendes víz és kiváló horgászat minden igényt kielégít.
Magnitogorszk és Khalilov kohászati üzemei az Urál vizét használják munkájuk során. Iriklinskaya falu közelében vízerőmű épült. A mezőgazdaságban szántók öntözésére használják.
