A Száva folyó, a Duna jobb oldali mellékfolyója, négy délkelet-európai ország földjén folyik keresztül: Szerbián, Horvátországon, Bosznia-Hercegovinán és Szlovénián. Az utolsó állam területén a hegyekből eredő folyó Belgrád városában egyesül a Dunával.
A folyó központi része Bosznia-Hercegovina természetes határaként szolgál Horvátországgal. A Száva által átszelt államok nagy száma a Balkán egyik legfontosabb folyójává teszi.
Földrajz és Hidrológia
A Száva a Duna leghosszabb mellékfolyója és a Tisza után a második legnagyobb vízgyűjtő. A folyó hossza 990 kilométer, míg ebből az első negyvenöt, a Száva Szlovénia alpesi völgyein halad át. A Száva Európa egyik legnagyobb folyója, és talán az egyetlen ekkora vízi út, amely nem folyik közvetlenül a tengerbe.
A vízgyűjtő lakossága meghaladja a nyolcmilliót, a Száva folyó fővárosainak száma pedig eléri a hármat, ezek Belgrád, Ljubljana és Zágráb. A folyó jelentős távolságon keresztül nagy hajók számára is hajózható, ami azt jelenti, hogy sokáig Délkelet-Európa egyik fő közlekedési artériája volt, jelentőségében olyan folyókhoz mérhető, mint a Rajna vagy az Elba.
A meder természetes határ Közép-Európa és a Balkán-félsziget között.
A forrástól a szájig
A Száva folyót a Száva-Bohinko és a Száva-Dolinka összefolyása alkotja. A forrás közvetlen közelében több nagy folyó ömlik a Szávába - a Sora, amelynek hossza eléri az 52 km-t, a Trzic Bystrica (27 km-ig húzódik), valamint a tizenhét kilométeres Radovna.
A Száva azonban nemcsak más folyók vizéből táplálkozik, hanem a környező hegyekből lefolyó olvadékvizekből, valamint a felszín alatti vizekből is, amelyek számos forrás és forrás formájában kerülnek felszínre.
Ahonnan a folyó kialakult a Sutla nevű mellékfolyójáig, a Száva kelet felé folyik, 833 méteres tengerszint feletti magasságban. Ljubljana nem csak az állam fővárosa, hanem Szlovénia városa is a Száva folyó mellett. A város határa előtt a folyó két vízerőmű gáttal találkozik, és több tó és víztározó mellett is elhalad.
Azonban közvetlenül Ljubljana után a csatorna kelet felé fordul, ahol a folyó magassága érezhetően csökken. A dombok mentén hurkolva a Száva áramlása számos faluval és várossal találkozik útja során, amelyek lakói hagyományosan a folyó közelségét és forrásait használják életükben.
Száva folyó Szerbiában
A leírt folyó a Dunával való összefolyástól közel hatszáz kilométeren át hajózható, és a nemzetközi besorolás szerint az V. hajózási osztálynak felel meg.
Annak ellenére, hogy a mélységeA hajóút meglehetősen nehéz hajók áthaladását teszi lehetővé, kanyargóssága jelentős korlátozásokat szab a hosszukra. Ezért 2008-ban azok az országok, amelyeken a Száva átfolyik, előzetes döntést hoztak helyenként a meder mélyítéséről és kiegyenesítéséről, ami a szakértők szerint növeli az áruáramlást és javítja a hajózás biztonságát.
A szerb főváros, Belgrád a legnagyobb város a folyó útján. A város lakossága meghaladja az 1200 ezer főt.
A vízgyűjtő ökológiája
A környezetszennyezés mértéke a vízgyűjtőn belül jelentősen eltér, és az adott ország ipari fejlettségi szintjétől függ. Ezenkívül a mezőgazdaság, amely a nitrogénszennyezés fő forrása, jelentős mértékben hozzájárul a vízszennyezéshez.
Szerbia területén a vállalkozások és városok túlnyomó többsége nem rendelkezik tisztítóberendezéssel, ami jelentősen rontja az ökológiai helyzetet és csökkenti a folyó biológiai sokféleségét. Jelentős ipari szennyező forrásokat azonosítottak Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Szlovénia területén.
216 mintában találtak a maximálisan megengedett értékeket hatszorosan meghaladó higanykoncentrációt, a fenéküledékekben pedig jelentős mennyiségű nehézfém található. Ezek a minták különösen a rezet, cinket, kadmiumot és ólmot tartalmazzák a megengedett maximális szintet jóval meghaladó koncentrációban.
Horvátország termeli a legkevesebb szennyezést. A kutatók ezt a köztársasági kormányzat környezetvédelemmel kapcsolatos leggondosabb hozzáállásának és a turizmus jelentős fejlődésének tulajdonítják.
