Az egykor három részből álló, mindegyiknek megvan a maga története, ma Budapest az egyik legszebb és legnépszerűbb európai város, amely évente több százezer turistát vonz. A Budai Vár a város leglátogatottabb műemléke. Évszázados története van hullámvölgyekkel és teljes pusztítással, de ma mindenki megérintheti közel 800 éves történetét.
Budapest története
Már azelőtt, hogy Budapestet a 13. századi krónikák említik, kelták és rómaiak voltak ezeken a területeken, a magyarok pedig a 9. század végén érkeztek ide először. Mindegyik saját fejlődési pályával, három különálló település, melyeket 1148-ban Buda, Pest és Óbuda néven ismertek, később a történelmi városrészt alkotta.
1241-ben mind a 3 várost elpusztították a mongol-tatárok, majd helyreállításuk után egy évvel később Buda lett a főváros. 1350-re Buda közel 200 évre megkapja a magyar királyok rezidenciáját. Buda után Pestet és Óbudát először a törökök, majd a Habsburgok ur alták, csak 1867-ben. Budapest Magyarország fővárosa lett, az Osztrák-Magyar korona részévé vált. A három város végleges egyesítése 1873-ban történt.
A város 1950-ben vált Európa jelentős metropoliszává, miután 7 közeli várossal és 16 faluval csatlakozott hozzá. Ma Budapesten 23 kerület található, amelyek többsége a Duna sík részén található pesti. Buda a szemközti part dombjain terül el.
Ebbe a városba érkezve megismerkedhetsz az egyes kerületek történetével, de a legnagyobb érdeklődést a turisták körében a Budai Vár - a 13. századi budai erőd - jelenti. A kastély területén múzeumok, paloták, templom és katedrális találhatók, amelyek önmagukban is nagy történelmi jelentőségűek.
Királyi Palota
Az eleinte erődítményként alapított Budai Vár később a magyar királyok rezidenciája lett. Ezt elősegítette egy különleges építészeti együttes kialakítása, amely magában fogl alta a Zygmand király tulajdonában lévő királyi palotát is.
A szerény épületet, amely a magyar királyok első rezidenciájává vált, a 15. században Luxemburgi Zsigmond parancsára igazi palotává építették át. Meghívta az akkori szakértelmükről ismert európai építészeket és művészeket. Így kezdődött az építkezés, de Mátyás király alatt igazi „gyöngyszem” lett és Európa legjobb palotája.
Olasz mesterek a magyar királyok rezidenciáját "alakították" a reneszánsz stílus legjobb példájává. A termek belső díszítésekamara pedig a magyar király hatalmát és gazdagságát jelzi, de ez a nagyság nem tartott sokáig. 1541-ben az országot hosszú másfél évszázadra a törökök elfogl alták.
Ez idő alatt a palotát kifosztották és részben elpusztították. Csak a 19. században kezdték meg a helyreállítását, ami szintén rövid ideig tartott, hiszen a második világháború legvégén a Budai Vár (Budapest) teljesen elpusztult.
A királyi palota helyreállítása már a XX. században megvalósulhatott a fennmaradt rajzoknak és vázlatoknak köszönhetően. Ma homlokzata a barokk stílus fenséges példája, hátsó részét pedig részben megőrzött középkori épületek képviselik.
Szent-székesegyház Mátyás
A Budai Vár egyik legszebb építészeti emléke a Szent István-székesegyház. Mátyás.
Felépítése közel 200 évig elhúzódott, de ennek köszönhetően olyan gyönyörű gótikus katedrális épült, hogy még a törökök sem pusztították el, akiknek a keresztény szentélyek semmit sem jelentettek. Csak átfestették a freskókat, és 150 évre a város fő mecsetjévé tették.
Magyarország felszabadulását a török iga alól nagyban elősegítette ez a sajátos székesegyház. Az 1686-os ágyúzás során az épület mellett leomlott egy fal, amely a Szűz Mária szobrot ajándékozta a benne imádkozó törököknek. Ez az esemény megdöbbentette a török katonákat, és megtörte a kedvüket, és menekülésre késztette őket.
A székesegyház következő helyreállítására a 19. század végén került sor. Az újjáépítési munkákat Fridesh vezetteSchulek, az akkori híres építész. Erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a Szt. Mátyás visszakerült a 13. századi gótikus megjelenésbe.
A budai vár részben megőrizte a benne rejlő vonásokat az építési évek során. Ennek bizonyítékai az 1260-as oszlopok, amelyek csodával határos módon sok évszázadon át fennmaradtak.
Nemzeti Művészeti Galéria
A Királyi Palota 3 szárnyát a Magyar Művészeti Galéria foglalja el, amely 1957-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
A gyűjtemény festményekből, szobrokból, népművészek alkotásaiból áll, magánszemélyek és Magyarország más városainak múzeumaitól egyaránt. Összesen több mint 100 000 másolat található magyar festők, szobrászok és fafaragó munkáiból, a gótikától a 19. századi realizmusig.
Meglepő, hogy a műalkotások széles választékát magyar mesterek, vagy olyan külföldi festők alkotásai képviselik, akik szívesen éltek és alkottak ebben az országban.
A galériába a belépés ingyenes, nyitva tartás 10.00-18.00, szabadnap hétfő.
Halászbástya
A budai vár (a fotó is ezt igazolja) építészeti együttesében elképesztő szerkezettel bír, amely a magyarság történelmének szimbóluma volt.
A halászbástya, amelyet Frydesh Schulek épített a 19. század végén, megtestesíti azt a gótikus és neoromán stílusú erős erődítményt, amely egykor ezen a helyen állt. Az elnevezés annak köszönhető, hogy a középkorban a torony ezen, erős falakkal rendelkező szakaszáért halászhivatal volt felelős.céh.
A bástyának 7 tornya van - a törzseiket egyesítő vezérek száma szerint, egységes magyar népet teremtve a 9. század végén. A tornyokat egyetlen boltíves karzat köti össze, ahonnan pazar kilátás nyílik a Dunára és Pestre. A bástya terét Nagy István első király emlékműve díszíti, akinek uralma alatt a magyar állam létrejött.
2013-ban a Szent István-templom felújított földalatti kápolnája. Michael. A bástyába a felső tornyok és a kápolna kivételével ingyenes a belépés.
Sándor palota
Az egykor 1806-ban Vincent Sándor gróf számára épült palota ma a magyar köztársasági elnök rezidenciája. Az ókori görög mitológia témáira épülő domborművekkel díszített, kívülről figyelemre méltó, kétszintes épület belül lenyűgözően szép kialakítású.
Különféle nemesi családok képviselői éltek a palotában, de 1881-től 1945-ig a magyar miniszterelnökök rezidenciája volt. A második világháború idején kifosztották és teljesen elpusztították. A helyreállítás 2002-ben ért véget, 2003 óta az elnöki palota, melynek közelében naponta 12 órakor őrségváltás történik, amit a turisták előszeretettel fotóznak és filmeznek.
A palota festményei, faliszőnyegei és kristálycsillárjai csak szeptemberben tekinthetők meg a Magyar Örökség Napja kiállításon. A hónap hátralévő részében a palota a nagyközönség elől zárva tart.
Magyar Borok Háza
Magyarország régóta híres borairól. Ma gyártjákaz ország 22 régiójában, melynek az éghajlat és a magyarok által is kedvelt ital kedvelt. A Bormúzeum a Budai Várban, a Szentháromság téren található (cím: Magyarország, Budapest).
700 fajta bort tárol, ebből 70 a helyszínen megkóstolható. A múzeum szimbolikusan fehér-, vörös-, desszert- és egyéb borfajtákra oszlik. A borkalauz teljes körű tájékoztatást ad a borok termőhelyéről, összetételéről és márkáiról.
A látnivalókba belefáradt turistáknak ajánljuk, hogy a kastélytúra végén látogassák meg a Borházat.
UNESCO Örökség
A Budai Vár (Budapest, Szt. György tér 2.) 2002-ben került fel az UNESCO örökség listájára, bár ennek az együttesnek nem minden építészeti emlékét sikerült teljesen helyreállítani. A listán a vár mellett egy ókori kelta település és az ókori római város, Aquincum maradványai is megtalálhatók.
Ma a Budai Vár a magyar főváros leglátogatottabb látványossága.
