A Fekete-tenger térségének és Kis-Ázsia életében a kulcsszerepet az itt uralkodó szkíták játszották évszázadokon át. A Kr.e. 7. század óta lakott ezen a területen. e. 3. századig e., számos történelmi emléket hagytak maguk után, köztük a szkíta Nápolyt is.
A szkíták megjelenésének története
Azok a törzsek, amelyek a Krisztus előtti első évezredben. században, Altajtól a Dunáig hatalmas területet fogl alt el, a Kr. e. e. a Fekete-tenger északi vidékére és a Krím sztyeppéire vándoroltak, ahol a szkíta Nápoly található. Az ókori görögök ezt a népet szkítáknak nevezték.
Még folynak a viták arról, hogy kik a szkíták. Számos tudós szerint ők a Fekete-tenger térségének őslakosai, mások azt a verziót fejezik ki, hogy ezek a törzsek a modern Irán területeiről érkeztek ide.
A nép eredetére vonatkozó számos legenda között, amelyeket Hérodotosz jegyez fel a Kr.e. 5. században tett Szkítiában tett látogatása során. e., csak egyet kezelt bizalommal. Azt írja, hogy a nomád szkíták a massázsaival vívott háború elől menekülve elhagyták Ázsiát és visszavonultak a kimmérföldre.
Más legendákból azonban fantasztikus természetük ellenére is sok érdekességet megtudhatsz. A bennük említett bikák, lovak, eke és iga azt jelzi, hogy a szkíták fő foglalkozása a szarvasmarha-tenyésztés és a mezőgazdaság volt. Számos régészeti lelet igazolja ezt.
Az első szkíta államszövetség megalakulásakor a fővárost, amely a Dnyeper mellett található, a szkíta Nápolyba helyezték át. A Krím fekvéséből adódóan katonailag és kereskedelmileg is kényelmesebb volt.
A szkíták fővárosa
Az ie 3. században alapították e., a szkíta Nápoly a mai Szimferopol keleti részén, az összes kereskedelmi útvonal metszéspontjában található, így egyesíti a szkíta állam összes települését. A város a késő szkíták fővárosának számított, kereskedelmi és kulturális központ volt. A történelmi emlékmű tanulmányozása alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a késői szkíták saját politikai rendszerrel és kultúrával rendelkeztek, amelyet a görögök és a szarmaták befolyásoltak.
Skilur király uralkodása alatt a Kr.e. 2. században. e. Az állam elérte a csúcspontját. A görög gyarmati városokkal vívott számos háború ellenére a szkíta Nápoly hat évszázadon át az állam fő városa maradt. Az első kudarc Kr.e. 110-109-ben érte. e., Skilur fiának uralkodása idején, aki sikertelen parancsnokként vonult be a történelembe. A várost teljesen elpusztította és felgyújtotta Diophantus, de idővel helyreállították.
Nápoly végleg elpusztult a gótok támadása során, az i.sz. 3. században. e. Azonban a korszakbana kijevi Szvjatoszlav hadjáratai (10. század), a város letelepedett.
Épületi jellemzők
A szkíta Nápoly úgy helyezkedett el, hogy a védelmi vonalakat kizárólag dél felől kellett kiépíteni, mivel a várost a másik oldalról megbízhatóan védték természetes akadályok. Északkeleten magas sziklák emelkedtek, nyugati oldalról mély gerenda védte a fővárost.
A 20 hektáros területen elterülő város központjában nagy kereskedelmi terület volt, ahol tranzakciókat bonyolítottak le. Három kapu volt a belépéshez: nyugati, keleti és középső (a királyok diadalára). A kerület mentén hat védelmi torony volt, amelyek 8 méterrel magasodtak az épületek fölé. A várost az osztályhovatartozás figyelembevételével népesítették be: keleten a katonaság, nyugaton a nemesség, a külterületen pedig egyszerű tauriszok laktak.
A településen a temetések is a fent említett elv szerint történtek. A nemességet gazdag kriptákba temették el, néha még cselédekkel és háztartási cikkekkel is. A szegények a külterületen kaptak temetkezési helyet.
Régészeti ásatások
Miután a 18. században a Krímet Oroszországhoz csatolták, megkezdődött Szimferopol építése. Az emberek a házak építéséhez egy ősi épület falairól vettek anyagot.
Annak a ténynek köszönhetően, hogy egyszer egy helyi lakos, aki ókori görög feliratos táblákat fedezett fel, a Kerch Museum Blaramberg igazgatójához fordult, megkezdődtek az ásatások. Többek között ezen ásatások során egy Skilur királyt és fiát ábrázoló domborművet fedeztek fel.
Folytatódtak a régészeti kutatásokegészen a forradalomig. Számos kriptát, háztartási gödrökkel ellátott lakásmaradványokat és nagy mennyiségű leltárt találtak.
A 20. század 40-es éveinek végén nagyszabású ásatásoknak köszönhetően a történészek felfedezték a Skilur mauzóleumot, a szkíta nemesség temetkezési helyét. Felbecsülhetetlen értékű tárgyakat találtak itt, amelyek feltöltötték a moszkvai és szentpétervári múzeumokat.
Szkíta Nápoly ma
Történelmi értéke és egyedisége ellenére a szkíta Nápoly, amely sokáig nem kapott kellő figyelmet, egy helyi szemétlerakó volt. Csak 2011-ben vált történelmi rezervátummá, és törvény védte az illegális feltárásoktól és fejlesztésektől.
Sajnos ma már kevés maradt ebből a településből. Megtekinthető a déli fal romjai, az épületek alapjai és a Skilur mauzóleum. Csak az útmutatónak köszönhetően képzelheti el, milyen volt az élet ebben az ősi városban.
Szerencsére az ásatás folytatódik. A mai napig csak a huszadik részét tanulmányozták, így a felfedezések nagy sora még várat magára. A szkíta Nápolyba indulva kincsvadászaton vehetsz részt a rezervátumban.
Hogyan juthat el?
Szkíta Nápoly (a cikkben bemutatott fotó) a következő címen található: Szimferopol, st. Régészeti, 1. Ide a számos tömegközlekedési útvonal egyikével lehet eljutni. Miután elérte a Tarabukina utcát, néhány perc alatt el kell sétálnia a Régészeti utcához.
A városi buszpályaudvarról a Vorovskogo utca mentén is eljuthat Napoliszkaja városába. Ott, nem messze a folyótól van egy ösvény, amelyen fel lehet mászni a fennsíkra. Innen látható a legjobban a késői szkíták városa és a Krím modern fővárosa.
