A világ végén: a Jamal-félszigeten

2024 Szerző: Harold Hamphrey | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:15

Jamal egy félsziget Szibéria északi részén, és a Kara-tenger mossa. Hossza hétszáz kilométer, szélessége akár kétszáznegyven kilométer is lehet. Mi az érdekes ebben a sushiban?

Földrajzi információ és természeti erőforrások

A Jamal-félsziget sík domborzatú, átlagos magassága ötven méter.

Figyelemre méltó, hogy nagyszámú földgázmező koncentrálódik itt – az összes orosz készlet mintegy húsz százaléka. Fő részét a legnagyobbak bányászatai: Kharasaveysky, Bovanenkovo, Kruzenshternovsky, South-Tambeysky és North-Tambeysky. A Jamalban található földgázt kivételesen jó minősége jellemzi.

Klíma

Jamal éghajlata meglehetősen hideg. A félsziget nagy része a szubarktikus zónában, az északi part a sarkvidéken található. Az átlaghőmérséklet januárban -24°С, júliusban +5°С. A csapadék kevés – körülbelül 400 milliméter évente.

Vízforrások

A Jamal-félszigeten sok sekély tó található, amelyek közül a legnagyobb a Yambuto. Október közepén minden víztározó befagy, június elején pedig órától nyitnakjég.

Jamal természete

Ez a félsziget egyszerre két természetes zónában található – a tundrában és az erdő-tundrában. A talajt itt a podburok, a gleyzemek és a tőzeges talajok képviselik. A terület nagy részét örökfagy határolja.

Növény- és állatvilág

A mohák és a zuzmók a leggyakoribbak a növények között.

A félsziget állatvilága meglehetősen változatos. Jamalban rénszarvasokkal, lemmingekkel, sarki rókákkal találkozhatunk. A madarak közül pedig egy hóbagoly, egy fogoly, egy durva lábú ölyv, egy homokrózsa, egy vöröstorkú liba, egy hosszúfarkú kacsa, egy hósármány, egy rózsaszín sirály és mások. A part menti vizekben csuka, fehérhal, muksun, bogány, lenok, ősz, tokhal, süllő él.

Népesség

A Jamal-félsziget lakosságának több mint fele orosz. A második helyet az ukránok, a harmadikat a nyenyecek és a tatárok foglalják el. Ez annak köszönhető, hogy a Jamal-félsziget régóta a Moszkvai királyság, majd az Orosz Birodalom, a Szovjetunió része, most pedig az Orosz Föderáció része.

A félsziget lakóinak fő foglalkozása a rénszarvastartás és a halászat. Nincs lehetőségük megművelni a földet, mert itt rendkívül terméketlen a talaj.

A félsziget neve egyébként két szóból alakult ki – „én” és „kicsi”, ami a helyi lakosság nyelvén „világvégét” jelent.

Attrakciók

Ha úgy dönt, hogy ellátogat a Jamal-félszigetre, először győződjön meg arról, hogy a tél szerepel a naptárban. Igen,pontosan! Hiszen nyáron teljesen lehetetlen Jamalon lenni – hatalmas szúnyoghordák élnek ott.

A jamali öregek azt mondják, hogy itt sokkal könnyebb túlélni a telet, mint a nyarat - elvégre meleg házakban el lehet bújni a hideg elől, de a szúnyogok elől nincs menekvés.

Jamal őslakosai nyáron közelebb viszik rénszarvasállományukat a tengerhez, mert a szúnyogok nem csak az embereket, hanem az állatokat is megcsípik. De a kutatóknak, geológusoknak és olajosoknak otthon kell maradniuk.

Milyen érdekes látnivalók vannak a félszigeten? Ha eljut Szalekhárdba, a Jamalo-nyenyec negyed központjába, ellátogathat a Jégpalotába, a Repülési Múzeumba, és megnézhet egy életnagyságú mamutszobrot. De ami a legfontosabb, egy ritka alkalom nyílik arra, hogy élvezze az északi fény csodálatos kilátását – ez a város igazi ismertetőjele.