Paracel-szigetek miről híresek? Fénykép

2024 Szerző: Harold Hamphrey | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 10:15

A Dél-kínai-tenger egyetlen medencéje Kelet- és Délkelet-Ázsia számos szigetének és szárazföldjének. Különböző méretűek és eltérő történetük van. Különösen fontosak a Paracel-szigetek, amelyek fotóit az alábbiakban mutatjuk be. A cikk további részében e területek leírását is megadjuk. Nézzük meg azt is, miről híresek a Paracel-szigetek.

Helyszín

A Paracel-szigetek egy lakatlan terület, amely kis szárazföldi területekből és zátonyokból áll. Kína déli részétől 230 km-re, Vietnam keleti részétől pedig 200 km-re találhatók. A Paracel-szigeteket magába foglaló legnagyobb területek kb. Patl, oh Lincoln. Közéjük tartozik még Fr. Triton és a Félhold-szigetek. A Paracel-szigetek, ahol a nyaralás nem olyan népszerű, mint más hasonló területeken, kétségtelenül stratégiai jelentőséggel bír.

Viták

1974-ben a KNK elfogl alta a Paracel-szigeteket. Ugyanakkor a hozzájuk való jogot továbbra is vitatta Vietnam és a Kínai Köztársaság. 1975 óta Észak- és Dél-Vietnam egyesült. azta háború vége után történt. Abban az időben az Egyesült Államok támogatása nélkül maradt Dél-Vietnam nem folytathatta hadműveleteit. Az egyesülés után Vietnam elvesztette a Paracel-szigeteket.

Spratly-szigetek. Helyszín

Ezek a szigetek a Dél-kínai-tenger egy szigetcsoportja, amely több mint száz kis szigetet, atollokat, zátonyokat foglal magában, és a délnyugati részén találhatók. A szigetcsoport teljes területe körülbelül 5 km².

Az állapotok jelentése

Hat ország egyszerre harcol a szigetek birtoklásáért. Ide tartozik Vietnam, Kína, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Brunei és Tajvan. A kis terület ellenére a szigetcsoport nagy jelentőséggel bír ezen államok számára. A területen jelentős mennyiségű olaj- és gázlelőhely található. Állandó lakosság hiánya miatt horgászterületként használják. Mintegy ötven szigetet foglalnak el Vietnam, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Kína és Tajvan katonai kontingensei. Bár a régiónak nincsenek kikötői vagy kikötői, négy repülőtere van.

Kronológia

1529-ben a Spratly-szigetek Spanyolország területévé váltak (a zaragozai szerződés értelmében). 1898-ban először az Egyesült Államokhoz, majd a Fülöp-szigetekhez kezdtek tartozni. Ezt a párizsi szerződés is megerősíti. 1927-ben egy francia hajó tanulmányozta a szigeteket. Három évvel később ugyanez az állam egy második expedíciót hajtott végre, amelynek eredményeként felvonták Franciaország fehér zászlaját. Két évvel később elküldtékmemorandum a francia uralomhoz a KNK-tól, amely szerint a Spratly-szigetek a szerződés kínai értelmezése alapján kaptak szuverenitást. Ezt a Franciaország és Kína közötti háború végén kötötték meg. 1933-ban a legnagyobb szigetek közül néhányat három hajó ellenőrzése alá vont. Ezzel egy időben a régiót kezdték francia területnek tekinteni. Japán azonban rámutatott a foszfátbányáinak a szigetcsoportban való jelenlétére, megkérdőjelezve ezzel ezt a szuverenitást.

Ez alapján megpróbálták a területet japán fennhatóság alá venni, de Franciaország és Nagy-Britannia tiltakozott ez ellen. 1941-ben Japán elfogl alta a szigeteket, amelyek ellenőrzése a második világháború végéig fennmaradt. Ezt követően Franciaország és Kína ismét igényt támasztott erre a területre, és Kína még katonai kontingenst is küldött oda. 1982-ben megtörtént a szigetcsoport területi csatolása Fukhanh tartományhoz, és néhány további szakaszt elfogl altak a Fülöp-szigetek. Egy évvel később Malajzia állam kb. Layang-Layang haditengerészeti bázist és üdülőhelyet nyitott, miután korábban elfogl alta ezt a területet. 1988-ban csata zajlott a kínai és vietnami csapatok között, de a Kínai Népköztársaság megnyerte, és a terület feletti uralma megmaradt. 1995-ben nagyszabású tárgyalások kezdődtek e két állam között, melynek témája a szigeteken található erőforrások általános fejlesztése volt. 2004-ben Fülöp-szigeteki repülőgépeket lőttek le a szigetcsoport vizei felett. Vietnam repülőteret épített, ezzel bővítve turistáitjelenlét. A következő évben pedig kinyilvánították Vietnam szuverenitását a Spratly-szigetek felett.

Kína-Vietnam konfliktus

A Hainan tartományban található Paracel-szigetek nem az egyetlen buktatók Kína és Vietnam között. A szárazföldi határral kapcsolatban konfliktus van. 1979-ben, miután a kínai hadsereg visszavonult Vietnam északi részéből, a KNK megvehette a lábát az ország egyes területein. Kínának nincsenek jelentős szénhidrogén-lelőhelyei, de lakossága meghaladja az 1 milliárd főt. Természetesen elszomorította, hogy egyes kis országok milyen gazdagságot szereznek az olajtermelésből. Vietnam viszont nem akarta meghívni Kínát, hogy vegyen részt lelőhelyeinek fejlesztésében. Médiájában hazafias írásokat közölt, amelyek a Spratly-szigetek hősies védelmét és jelenlegi mindennapjaikat említették. Kína valóban számított ezekre a területekre a haditengerészeti támaszpontok elhelyezésekor.

Békeszerződések

A kérdés jogi oldaláról Vietnamnak és Kínának csatlakoznia kell az 1982-ben elfogadott ENSZ-egyezményhez. Figyelembe kell venni a 2002-ben elfogadott ASEAN-nyilatkozatot is, amelynek lényege a Dél-kínai-tengeren belüli konfliktusok békés rendezése. Ezen kívül vannak más nemzetközi jellegű cselekmények is. Úgy tűnik, hogy tisztázni kell, de még jobban össze kell zavarni a helyzetet. A Genfi Megállapodás világszerte elismert,Vietnammal kapcsolatos, amelyeket 1954-ben fogadtak el. Eredményeik szerint két állam jött létre: a DRV és a Vietnami Köztársaság. Ez utóbbi a Paracel-szigetekhez és a Spratly-szigetcsoporthoz tartozott.

Történelmi jog

Kína ragaszkodik ahhoz, hogy birtokolhassa a Dél-kínai-tenger összes szigetét. Ugyanakkor az állam 1958-ra hivatkozik, amikor Pham Van Dong, a DRV akkori miniszterelnöke elismerte ezt a jogot Kínának. Ez az érv azonban nem döntő, bár meglehetősen súlyú. A kijelentést nem Vietnam elnöke tette, hanem ő az, aki fel van ruházva ezekkel a hatáskörökkel. Ezért a dokumentum nem is tekinthető szerződésnek. Ezen túlmenően nagyon nehéz bizonyítani a történelmi jogot ehhez a területhez a távoli fekvése és az emberi tevékenység hosszú ideje hiánya miatt. A vietnami tengerészek e szigetekre irányuló expedícióinak dokumentációját azonban máig őrzik. Ezek alapján biztos lehet benne, hogy a Nguyen-dinasztia fennállásától kezdve a szigetcsoportok évenkénti látogatásaik során különböző célokat szolgálnak. Kínának éppen ellenkezőleg, nincs bizonyítéka a hajózásra. Ez alól kivételt képez, ha a kalózok szigeteket használnak menedékként. Ahhoz, hogy Kínának Pham Van Dong kijelentése mellett még egy érve legyen, a történészeknek be kell bizonyítaniuk, hogy nem kalózokról, hanem békés kínai tengerészekről van szó. A Vietnam és Kína közötti kapcsolatok görcsösek. Aztán felmelegednek, majd újra stabilizálódnak. Ráadásul Kína egyáltalán nem költa vietnami hajókat érintő baráti akciók. Példa erre a vietnami vízrajzi hajó elvágott kábele, amely felderítő műveleteket végzett a Dél-kínai-tengeren. Ez az eset 2011-ben történt.