A Saint-Denis-i apátság legtöbbször nem szerepel a szokásos kirándulási turisztikai programban. Ez annak köszönhető, hogy Párizs egyik igen hátrányos helyzetű külvárosában található. De ez a hely nagy történelmi értékű, mindenképp megér egy látogatást.
Az apátság létrehozásának legendája
A Saint-Denis név eredete Dionysius, Párizs első püspöke és Franciaország védőszentje legendájához kötődik. A történet szerint Pantifikosz küldte erre a részre, hogy a pogány Galliát a keresztény hitre térítse. Valerianus király uralkodása idején Montmartre-ban kivégezték: levágták a fejét. Szent Dionüsziosz teste azonban közeledett a fejéhez, a kezébe vette, és további hat-hét kilométert gyalogolt északkelet felé. Ezt követően egy kis település mellé esett, amelyet később róla neveztek el: Saint-Denis. Ez a történet a távoli i.sz. 258-ban történt. Mostanáig Szentpétervár ikonjai. Dionüsziosz a fejét a kezében tartja.
Párizsi Dionüsziosz temetkezési helyén, pontosabban még a sír fölött is, 475-ben Szent Genevieve áldásával épült.a Saint-Denis kolostor temploma. Itt akkoriban gall-római temető volt. A 7. században pedig Első Dagobert király parancsára apátságot emeltek körül. Maga az uralkodó is ide kívánta eltemetni. Az apátságban temették el Franciaország összes uralkodóját: királyokat és királynőket, hercegnőket és hercegeket. A magasabban fekvő személyek temetkezéseinek számáról a különböző forrásokban eltérőek az információk, mert nem minden temetkezés maradt fenn. Sok sírt megsemmisítettek.
A gótikus stílus innen ered
Magát a Szent Dionüsziosz templomot sokszor rekonstruálták: a hetedik században, amikor a kolostort létrehozták, Rövid Pepin uralkodása alatt. A XII. században az apátság már nagyon befolyásos és hatalmas volt Franciaországban. Ezért úgy döntöttek, hogy bővítik és új épületeket építenek. Ezt a nagyszabású rekonstrukciót Suger apát, nemzedékének felvilágosult és kiemelkedő vallási alakja, utazó kezdte el. Nagyra értékelték, több francia király hallgatta egyszerre (például Negyedik Lajos és Hetedik Lajos).
Az újjáépítés célja az volt, hogy tükrözze Franciaország és kultúrája megnövekedett súlyát Európában, sőt az egész világon. Az építkezés több mint egy tucat évig tartott. Az apát meg akarta őrizni az eredeti megjelenést. Így az építészeti hagyományok és irányzatok keveredésének eredményeként létrejött a gótikus stílus: a burgundi és a román stílus fúziója. Az első gótikus stílusban emelt épület pedig a Saint-Denis apátsági templom volt.
Suger, az építész tulajdonosa a képekkel ellátott magas ólomüveg ablakoka Bibliából származó történetek, a bejárat fölött "festett üveg rózsa", amely az apátság díszeivé vált. A Saint-Denis templomot Suger apát halála után is folytatták. A következő évszázadokban folyamatosan változtattak benne valamit, így az évszázadok díszítése a mai napig csak részben maradt fenn.
A francia királyok sírja
A 13. században IX. Lajos elrendelte, hogy az előtte uralkodó összes uralkodó temetkezési helyét helyezzék át az apátság területére. A templom a francia királyok sírjaként is szolgált.
A különböző korok sírkövein nyomon követhető, hogyan változott és fejlődött a temetkezési művészet a különböző évszázadokban. A táblák és emlékművek egy részét alvó uralkodók szobrai-figurái díszítik (ez jellemző a XII. századra), a reneszánszban a sírköveket már a feltámadás reményével díszítették kompozíciókkal.
A Saint-Denis-i apátság a francia forradalom napjaiban
A százéves háború, a hugenotta háborúk jelentős károkat okoztak az apátság építészetében, de a sírok leginkább a francia forradalom idején szenvedtek. Az autokraták hamvait árokba dobták és elásták, a területen tárolt nagyszámú műtárgyat kivitték vagy elvesztették.
Azt mondják, hogy a forradalmárok nyilvánosságra hozták Negyedik Lajos király holttestét. Egy ideig bárki feljöhetett és megbámulta a maradványokat. A holttestek egy részét széttépték, a nekrofilek hazavitték, majd el is adták.
A Saint-Denis-i apátság történetének ez a fekete oldala majdnemvége lett. A székesegyházat az Országgyűlés parancsára le kellett volna bontani, de az utolsó pillanatban törölték.
1814-ben a "tömegsírokba" kidobott királyok ereklyéit kiásták, és a sziget kriptájában gyűjtötték össze. 1869-ben pedig magát a Saint-Denis apátság bazilikáját is helyreállította a figyelemre méltó francia építész, Viollet-le-Duc, aki egynél több nagyszerű műemléket is helyreállított. Dolgozott például a Notre Dame-katedrálison, a Mont Saint-Michel-en és másokon. A 17. században Saint-Denis ismét a korona sírjaként kezdett funkcionálni.
Király temetési szertartása
A 17. században a francia jogászok elmélete szerint a királynak halhatatlannak kell lennie. Ezt nagyszámú temetkezési szertartás segítségével minden lehetséges módon hangsúlyozták. Az autokratának kettős lényege volt: ember és Isten felkentje. Például Negyedik Henrik temetése negyven napig tartott. Az uralkodó zsigereit halála után eltávolították, és a Saint-Denis-i apátságban külön, szertartás nélkül eltemették. A szívet megtisztították, alkohollal beöntötték és összehajtogatták, gyógynövényekkel bedörzsölték, vászonzacskóba, majd ólomdobozba, amelyet már ezüstdobozba tettek. Az uralkodók szívét különböző helyeken őrizték. Különös jelentőséget tulajdonítottak nekik, hiszen szívükből fakadtak Franciaországért. A holttestet bebalzsamozták és külön eltemették. Szalmából is készült a király képmása, de a francia forradalom után egyik sem maradt fenn. Negyedik Henrik képmása különleges rituálék segítségével utánozta az élők életétkirály 10 napig.
Saint-Denis-ben az összes királyi dísz a bebalzsamozott testet az utolsó pillanatig kísérte: a trón új kezekbe kerülésének ikonikus kifejezésének elhangzásáig.
A király megh alt… Éljen a király!
Ezt a mondatot követően a király dísztárgyai a lehető leggyorsabban követték Reimsbe a koronázásra.
Saint-Denis jelentése
A 11-12. századtól kezdődően az apátság nagy jelentőséggel bírt Franciaországban: itt nemcsak uralkodókat temettek el, hanem örökösöket is képeztek, királynőket koronáztak itt. A Saint-Denis-i kolostor a középkorban oktatási tevékenységet folytatott, a szerzetesek jótékonysági tevékenységet folytattak: volt kórház, idősek otthona és árvaház.
Az apátsági bazilikának építészeti jelentősége is van: innen alakult ki a gótikus stílus, itt született meg az ólomüveg művészet.
A Saint-Denis nekropolisz a francia temetési szertartások fejlődését tükrözi, és egyedülálló emlékmű 51 sírkővel.
2004-ben itt temették el XVII. Lajos szívét, Marie Antoinette fiát, aki bár nem uralkodott, de számos európai ország és az USA királyaként ismert el.
Hogyan juthatunk el az apátságba
A párizsi metró tizenharmadik vonala a bazilikához vezet. A megálló neve Basilique St Denis a külvárosi állomás felé.
Használhatja a nagysebességű vonatot is (Párizsban a rövidítése RER), D vonal, az állomás neve: Saint Denis.
MunkaidőBazilikák
A templom oltári részéhez ingyenesen lehet eljutni. Innen a rácsokon át meg lehet nézni a temetkezéseket. A bazilika szinte minden nap látogatható, kivéve ha temetést vagy esküvőt tartanak benne. A nekropolisz bejárata fizetős, a Saint-Denis-székesegyház jobb oldalán található. Fényképek nem engedélyezettek a belsejében.
Franciaország történelmének egyetlen eseménye sem tudta teljesen elpusztítani a nagy uralkodók temetkezési helyét, a francia kultúra emlékművét, az idők és kultúrák változásának tanúját. A látogatót kétségtelenül lenyűgözik a székesegyház gótikus boltívei, a virtuóz ólomüveg ablakok és a sírkövek, amelyek stílusa igen változatos a korszakonként: a komor középkortól a reneszánsz műemlékekig, amelyek a feltámadás és az örök élet reményét keltik.
